Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Áron: A Tiszáninnen és a kiegyezés. Két törvénytervezet az állam és az egyház közötti viszony, valamint a népoktatás ügyének rendezése a Tiszáninneni Református Egyházkerületből
TANULMÁNYOK Kovács Áron A TISZÁNINNEN ÉS A KIEGYEZÉS Két törvénytervezet az állam és az egyház közötti viszony, valamint a népoktatás ügyének rendezésére a Tiszáninneni Református Egyházkerületből Az 1860-as évek első felében mind a magyar politikai vezetésben, mind Bécs oldaláról egyre érezhetőbbé vált a kiegyezés szükségessége. A magyar oldalon kimerülőben volt a pasz- szivitás politikájának lendülete. Mind a várt gazdasági megélénkülés, mind a megnyíló közalkalmazotti és katonai pályák kínálta karrierlehetőségek komoly csáberőt jelentettek az ellenállásba politikailag belefáradt közvéleménynek. A magyarokhoz hasonlóan az udvarnak is óriási szüksége volt a belpolitikai stabilitásra: az olasz és német egységküzdelmek alaposan megtépázták Ausztria külpolitikai súlyát. Az ezeket a folyamatokat betetőző, 1866. augusztusi königgrátzi vereség után felgyorsult tárgyalássorozat végeztével, az 1867. évi XII. te. - a kiegyezési törvénycikk - elfogadásával egy új államjogi helyzet alakult ki, mely maga után vonta több terület újraszabályozásának az igényét is.1 Ez utóbbiak közé tartozott a református egyház jogi helyzetének tisztázása is. írásomban áttekintem a kiegyezéssel kapcsolatos tiszáninneni készülődést és az arra adott reakciókat, különös hangsúlyt helyezve az állam és az egyház viszonyának rendezésére született tervekre, valamint az elemi iskolai oktatás helyzetének rendezésére. Tervezet az állam és az egyház viszonyának rendezésére A protestáns pátens 1860-as bukása mind az egyházalkotmány, mind az állam és az egyház viszonyának kérdésében változásokat tett szükségessé. Az 1860-as évek közepére — a hamarosan bekövetkező fordulat előszelét már érezve — a valamennyi résztvevő fél számára tarthatatlanná vált helyzet rendezésének első lépéseként egy vallásügyi törvénytervezet kidolgozása tűnt célszerűnek. Az evangélikus felekezet részéről ezt a munkát a kitűnő bécsi 1 Gergely András: Magyarország története a 19. században, Budapest, Osiris, 2005,321-324. 2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 15
