Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gyimóthy Geregely: Őshonos gazdasági haszonállatok tenyésztésére alapozott egyházi agrár-szociális támogatások
Gyimóthy Gergely latjóléti, állategészségügyi, környezetgazdálkodási és általános ökológiai kifogásokra támaszkodnak, de találkozhatunk pénzügyi aggályokat megfogalmazó véleményekkel is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a haszonállat-adományok ellenzői nem javasolnak újabb, a korábbi megszokottaktól eltérő adományozási módot. Néhány magyarországi agrár-szociális kezdeményezés A magyar reformátusság diakóniai szolgálataiban évszázadok óta hordozza, felvállalja a könyörületesség jegyében a különböző természetű segítési formákat. A szegényeken a református egyház a XX. század első felében úgy is segített, hogy a parasztság helyi gazdasági önszerveződéseit erkölcsileg támogatta, a Hangya szövetkezetekben a helyi lelkészek, kántortanítók igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságot vállaltak. A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati munkája során sokrétű karitatív feladatot lát el. A missziók egyike az Egy háztáji Program. Küldetésének egyik kiemelkedő elemeként említhető a gazdálkodásra ösztönző adományok rászorulóknak történő kiosztása. Segélyként almát és egyéb szezonálisan nagy mennyiségben előforduló hazai gyümölcsöt osztanak szét. Piacot szerveznek, hogy a református gyülekezetekhez kötődő gazdák reális — termelői — áron eladhassák megtermelt javaikat. A programban az eddigi működés során kulcsszerepet játszott a Növényi Diverzitás Központ, amely vetőmag- és facsemete-adományok szolgáltatásával nyújt segítséget. A Magyarországi Református Egyházhoz tartozik még néhány olyan kezdeményezés, mely keretet ad mezőgazdasági szociális tevékenységeknek, ilyen az ökogyülekezeti program, a református agrár-szociális misszió, valamint a dunántúli református gazdák rendszeres konferenciája. Hasonló célokkal alakult civil kezdeményezésként a Minden gyerek lakjon jól! elnevezésű agrár-szociális alapítványi program. Az agrárgazdálkodás szegénységmérséklő hatása A szegénység felszámolásának egyik hatékony eszközeként is tekinthetünk a saját ellátást eredményező mezőgazdasági tevékenységre. A civil társadalmi vagy egyházi szervezettség alapján növelhető tehát az önellátó gazdálkodás szélesebb társadalmi gyakorlata, ehhez Dobos (2000) szerint is szakoktatásra, agrár-szaktanácsadásra, beszerző és értékesítő szövetkezésre van szükség. Ma hozzávetőlegesen egymillió ember folytat önellátó gazdálkodást Magyarországon. Hazánk természeti adottságai lehetővé teszik a sokoldalú növénytermesztést és állattenyésztést. A 8.000.000 hektárt meghaladó magyarországi termőterület kiszolgálhatja a gazdálkodásra kész széles társadalmi réteget (Magda és Marselek, 2000). Az aránytalan birtokszerkezet problémája még az egész társadalom és az agrárkormányzat előtt álló megoldandó feladat. A mezőgazdasági termelés nemzetgazdasági feladataként a lakosság élelmiszerellátását határozhatjuk meg, de a vidék népességmegtartásában betöltött szerepe is vitathatatlan. A falusi ember általában megélhetése feltételeinek biztosítása érdekében folytat mezőgazdasági termelést, nem a profittermelés az elsődleges célja. A vidéki táj természet- és környezetvédelmi feladatainak ellátására legfőképpen a 132 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
