Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Károly: "Ne részegedjetek meg a bortól,...hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel" - Isten igéje egy pszichológus rendelőjében
Kovács Károly olvassa a Bibliát, és egyre jobban szereti Jézust. Egyszer csak rádöbbent, hogy Jézus csodálatos nevét a büdös, bagós szájával ejti ki, pedig az Úr nem erre méltó. Eldöntötte, hogy többet nem dohányzik. Több mint húsz éve történt, és azóta szabad a cigitől is. Az ő történetéből értettem meg, hogy a drogok valójában lelki szükségletekre kínálnak „megoldást”. Azért hívják őket pótszernek, mert pótolni akarnak valamit. Ha ezek pótszerek, akkor kell, hogy legyen eredeti, de mi is az? Ahogy végiggondoltam klienseim életét, rájöttem, hogy a szenvedélybetegség valójában hiánybetegség. A szeretet hiányában szenvednek, és azt az űrt akarják betölteni a különféle drogokkal. Ha a szeretet a fehér fény, akkor a színei a Biztonság, Értékesség és a Kompetencia. Ez három olyan lelki szükségletünk, amelyek hiányában lelkileg haldoklunk, amikor pedig betöltődnek, akkor szárnyalunk a boldogságtól. Csak a szeretetteljes kapcsolatokban töltődnek be. A drogok pedig mindennél gyorsabb és intenzívebb megoldást kínálnak. Ebben az időben találtam rá az Efézusiakhoz írott levélben az 5. rész 18 versére. „A bortól meg ne részegedjetek, mert abban züllöttség van, hanem teljesedjetek be Lélekkel. "Ekkor már ismertem annyira a Bibliát, hogy tudtam, sehol máshol nincs egy tiltáshoz hozzákapcsolva: „...hanem teljesedjetek be Lélekkel”. Faggattam az Urat, hogy magyarázza ezt meg nekem. Sejtettem, hogy a munkámhoz segítség lenne, ha ezt megérteném. Néhány napon belül elém került az első pünkösd leírása, ahol a Szentlélekkel megtelt tanítványok magatartásának változását egyetlen dologgal magyarázzák: „édes bortól részegek". Ekkor értettem meg, hogy ebben a világban a drogok mindennél jobban utánozzák azt, amit egyedül Isten Lelke tud megadni nekünk, ti. a szeretetet (a Hoz- zákapcsolódás biztonságát, ezáltal bátorságot, az értékesség tudatát és a kompetenciát arra, amire a Lélek indít). A Szentlélekkel megtelt tanítványok pont azt élték meg, amire mindannyiunknak szüksége van: bátrak lettek, kompetensek, beteltek Isten szeretetével, és erről tettek bizonyságot. Kívülről pedig pont úgy néztek ki, mint az enyhén spicces ember: öröm sugárzott róluk, bátorsággal szóltak, megeredt a nyelvük. A szőke fiú is erre vágyott. Meg is kapta, amikor megértette, hogy Érte is meghalt Krisztus, mert ennyire szereti őt. Drogambulanciára kerülésem után egy félévvel tanulmányútra mentem Szicíliába. A szállásunk egy drogterápiás intézetben volt. Szenvedélybeteg fiatalok voltak a kiszolgálóink. Sokat beszélgettünk, és akkor tapasztaltam meg, hogy ők is olyan emberek, mint mi. Sokakban él az a sztereotípia, hogy a drogosok bűnözők, rossz emberek, akiktől jobb félni, és távol maradni tőlük. Ezen a helyen esélyünk sem volt erre, sőt tőlük függtünk. Nagyon kedvesek, szeretetteljesek voltak, szinte kényeztettek bennünket. Volt ott egy fiatal férfi, aki Eszak-Olaszországból, Torinóból jött. A közösség aktív tagjaként évek óta ott élt az otthonban, szerették, mindent rá lehetett bízni. Nem tudott hazamenni, mert akkor visszaesett. Az ő története arra tanított, hogy a szenvedélybetegség több, mint az egyén betegsége. Egy nála nagyobb rendszer, a család a beteg, ö ennek a tüneteit hordozza. Később családterápiát is tanultam, mert rájöttem, hogy hiába gyógyul egy szenvedélybeteg, ha a családja nem hajlandó változni. Sokszor a családokban az él, hogy ha nem inna az adott családtag, akkor nagyon jól élnének, ezért az alkoholt tartják a fő ellenségnek. Ha rendszerben gondolkodunk, akkor 110 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
