Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pappné Palágyi Deák Eszter: Pedagógia és pszichológia keresztyén szemmel

Pappné Palágyi Deák Eszter delmi felelősként és pszichológusként. 2010 óta a felnőttoktatásban tevékenykedem: vállalati nyelvtanárként egy gépgyártással foglalkozó cég dolgozóit oktatom, emellett jelenleg nyelviskolában tanítok német nyelvet angol közvetítő nyelv segítségével. Munkám során mindig emberekkel foglalkoztam. Tanítottam iskolákban, nyel­viskolában, nagyobb cégeknél és kisebb vállalkozásoknál. Foglalkoztam minden kor­osztállyal: gyermekekkel, fiatalokkal, felnőttekkel. Magyar diákjaimon kívül jelenleg is számos, Európa, Ázsia és Afrika különböző országaiból származó fiatalt tanítok. Bárhol dolgoztam is, és bármilyen jellegű tevékenységet is folytattam az elmúlt 24 év során, mindig ugyanazt tapasztaltam: munkám csak akkor lehet eredményes, ha an­nak középpontjában nem az oktatási tartalom, a tananyag, vagy éppen a módszer áll, hanem maga a személyiség, akivel foglalkozom. Az emberekkel való foglalkozáshoz pedig feltétlen szükség van egyfajta pszichológiai szemléletre. Az emberi viselkedés, teljesítmény, amit látunk, tapasztalunk, csak a felszín, mely mögött rengeteg bo­nyolult tényező rejlik. Öröklött faktorok (genetika), nevelés, szocializációs minták, a múltban és a mindennapokban átélt élmények és traumák, az erre adott válaszok, az elsajátított megküzdési stratégiák mind-mind ott vannak a felszín alatt, amikor mi esetleg kívülről csak egy fegyelmezetlen vagy rosszul teljesítő diákot látunk. Muszáj mindig az adott esetben szükséges mértékben „lemenni” a felszín alá, valamelyest feltárni a felszíni viselkedés mélyebben rejlő okait, és kezelni azokat. Csak így te­remthető meg a szilárd, biztos alap a más emberekkel való sikeres és eredményes foglalkozáshoz. Nekem ez a munka- és életfilozófiám. Mindehhez pedig — tapaszta­latom szerint — olyan hozzáállásra van szükség, melyben egyértelműen tükröződik a keresztyén világszemlélet és életfelfogás. A továbbiakban azokat az alapvető tulajdonságokat és jellemző vonásokat elem­zem röviden, melyek — véleményem szerint — nélkülözhetetlenek az igazi pedagógus személyiség számára, és amelyek nélkül elképzelhetetlen az eredményes tanári mun­ka. Kitérek ezen jellemzők döntő fontosságára a pszichológusi tevékenység szem­pontjából is. Végül minden esetben megpróbálok rávilágítani, hogyan jelennek meg ezek az alapelvek a Bibliában, a keresztyén tanításban és világszemléletben. Hisz Jézus is vérbeli tanító volt. Máté ezekkel a szavakkal vezeti be a Hegyi beszédet: „Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ö tanítványai” (Mt 5,1). 1. Empátia és kommunikáció Az empátia szó beleélést jelent. A pedagógus nap mint nap emberekkel, gyerme­kekkel foglalkozik, így ismernie kell minden tanítványának lelki alkatát, életének történetét, örömeit, vágyait, és gondjait, problémáit. Meg kell ismernie tanítványát, bele kell helyezkednie diákjának helyzetébe, tehát megfelelő empátiaérzékkel kell rendelkeznie. Csak egy ilyen szilárd, bizalommal teli kapcsolat lehet az alapja az ered­ményes oktató-nevelő munkának. Ennek a megismerési folyamatnak és folyamatos kapcsolattartásnak a kulcsszava a kommunikáció. 90 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3

Next

/
Thumbnails
Contents