Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki Róbert: A 16. századi magyar dallamaink tanítása a református oktatási intézményekben
Bereczki Róbert Utolsó metrikus énekünk a 400. dicséret, melynek dallama német eredetű, és Prudentius 4x9 szótagos sorokból álló, Jam moesta quiesce quaerela temetési verséhez kapcsolódik. Az anapesticum dimetrum versformában íródott költemény szerkezetét az ének 4x9-es strófaszerkezete idézi, hiszen ritmusa jelentősen átalakult.77 78 Nagyobb ambitusa és halottas tartalma miatt, kilencedik osztályban tanítható ez a tétel. Összegzés „Hogyan is van tehát eg a dolog? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is. ” (lKor 14,15) Teremtő Istenünk megszólításához számtalan út vezet, melyek egyike a zene és az éneklés virágos ösvénye, ahogy Kálvin is írja: lyA gene Istennek különösen kedves ajándéka”.'* Ajándék, de egyszersmind örökérvényű tanítás, mely int bennünket és buzdít az „Ekés éneklésben” való dicsőítésre. Kérdések sokasága merülhet fel bennünk. Vajon megfelelően, Istennek tetsző módon szívleljük-e ezt az égi intelmet? Kijelenthetjük-e bátor magabiztossággal, hogy református őseink ránk hagyományozott énekkincsét ismerjük és továbbhagyományozzuk az elkövetkezendő nemzedékek ajkán? Úgy hiszem, felelősségünk különösen nagy e kérdés tekintetében. A második világégést követően megjelent népénektárak énekes anyagának összetételét döntően befolyásolták a 20. századi zenekultúra törekvései. Kodály Zoltánnak köszönhetően jelentős számban kerülhettek be olyan dallamok, melyek mélyen gyökereznek a magyar egyházi zenekultúra talajában, egyfajta mértéket szabva ezzel a zenei színvonalnak is.79 Számos gyülekezeti énekünk dallama népzenei rokonsággal bír, illetve megőrizte azt folklórjában, mely igazolja ezek generációkon átívelő létjogosultságát. Azt gondolom, ezek szervesen befolyásolhatják református egyházunk, gyülekezeteink és az abban Istent magasztaló hívek jövőjét, illetve annak építését is. Felnövekvő testvéreink, diákjaink, református felekezeti általános iskolák és gimnáziumok padjaiban foglalnak helyet, melyeknek kiemelt fontosságú szerepe kell, hogy legyen gyülekezeti énekeink atyai örökségként való átadásában. Az egyházi ének óra fontos tényező, mely nagy lehetőségeket rejt magában. Itt nyílhat lehetőség énekrepertoárunk, illetve azok társművészetekre gyakorolt hatásának megismerésére, egyháztörténeti, történelmi és hitéleti kérdések, tények közös feltárására. A tárgyat tanító tanárnak fontos szerepe van abban, hogy ne csak az istentiszteleti alkalmakon sűrűn felhangzó, népszerűbb tételeket illessze a megtanítandók közé, hanem az elfeledett, gyakran mellőzötteket is, melyek szövegükben és/vagy dallamukban fontos értékeket hordoznak. Következő fontos komponens a kifejező tanári bemutatás, melynek magán kell hordoznia az ének stiláris jegyeit. Továbbá ilyen buzdító erő a megfelelő karakterekkel bíró hangszerkíséret is, természetesen ez csak abban az esetben alkalmazható, ha a tanított tétel 77 Dobszay: A magyar népének, i. m., 120. 78 Csomasz Tóth: i. m., 240. 75 Dobszay: A magyar népének, i. m., 251. 56 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
