Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Juhász Tamás: Magyar református kegyesség
Juhász Tamás Alig is van nemzet, amely annyira az öntudatos hitre és a tettek keresztyénségére lenne hivatva, mint épen a magyar. Igazi nemzeti politika nem lehet más, mint elszÁnt, szervezett, öntudatosan irányított és teljes leiekből magunkat átadott nemzetnevelés az Isten országa számára. Az öntudatos magyar kálvinista lelkek előtt nagy, hősies feladat áll. Arról van szó, hogy az öntudatos magyar kálvinisták komolyan vegyék az evangéliumot, és azt teljes következményeinek levonásával életük kötelező törvényének fogadják el. Arról van szó, hogy merjenek hinni Jézus Krisztusban. Arról van szó, hogy mindent félretéve, higgyék, vallják és kövessék — teljes bizalommal abban, aki sohasem hazudik, — azt az életgyakorlatot, amit Krisztus követel, és amire egyedül ö adhat erőt. Eddig a keresztyén nemzet mondta, hogy az Istenben bízik, de csak a fegyvereiben bízott igazán. Még egyet nem mutatott meg ennek a világnak: az imádkozó, a bűneivel Isten előtt térdelő és a Krisztus keresztjének szellemében újjászületett nemzet hatalmát. Erre van elhíva a magyar kálvinizmus. Biztos jövendője csak annak a nemzetnek van, amely fölött Isten uralkodik a Krisztusbáni10 Zusammenfassung Der vorliegende Aufsatz über die Ungarisch-reformiert Frömmigkeit ist die redigierte Form eines Gemeindevortrages, gehalten in der reformierten Kirchengemeinde Sárospatak, im März 2017. Nach der Klärung des biblischen Begriffes der Frömmigkeit/ Gottesfurcht skizziert der Autor kurz die geschichtlichen Erscheinungen der jüdischen und christlichen, und besonders der protestantischen Frömmigkeitsbewegungen. Er untersucht kritisch die zwei gängigen Formen und Äußerungen des protestantischen Pietismus, die Bekehrung und die Evangelisation. Der Verfasser versucht in drei Punkten Charakterzüge der spezifisch reformierten Frömmigkeit zu entwerfen, und zwar anhand reformierter Bekenntnisschriften, als königliche, priesterliche und prophetische Funktion. Die sogenannte Drei-Amter-Lehre handelt nach Calvin nicht nur von Christus, sondern auch von den Aufgaben des Christen. Ausgehend von der Tatsache, dass die reformierte Konfession im Volksmund als „ungarische Religion“ gilt zitiert der Verfasser einige Kassiker der ungarisch-reformierten Theologie aus dem 20. Jahrhundert, die klare Vorstellungen prägten über die Christianisierung der ungarischen Nation. Sándor Makkai z. B. hegte die Hoffnung, dass nachdem die ungarische Nation früher Gottvertrauen predigte, aber in Wahrheit nur auf ihre Waffen vertraute, einmal eine Macht aufweisen wird, die stärker als Waffen ist: die unbesiegbare Macht einer Nation, die unter dem Kreuz Christi kniet, betet und Buße tut. 10 Uo„ 74-78. 40 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
