Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Steinbach József: Isten Igéjének hirdetése Isten beszéde
Steinbach József egyház, nem a prédikáció, nem a hit érvényesíti, hanem csak hirdeti és tanúsítja ezt a hatalmat mint már érvényben lévőt. Ezért a prédikáció soha nem propaganda. Minket megelőző hatalom ez.17 Isten döntése, hogy kiknél érvényesül ez az egyidejűségből fakadó hatalom, vagyis a Szentlélek belső bizonyságtétele. Isten döntése pedig mindig igazságos és jó döntés.18 Tehát Isten beszéde és tette Isten titka. Isten Igéjét ember sem beszéddel, sem tettel, sem gondolkodással, sem rendszerrel nem birtokolhatja. Isten beszéde a világiasság fátylába burkoltan jelenik meg, amely önmagában nem Isten Igéje. Isten beszéde (tette) úgy történik, hogy közben a világ eseményeiben megy végbe, vagyis a világ egy darabjaként.19 Megmutathatja, de el is rejtheti az Igét, az Igének ez a világi burka. Ha megmutatkozik, az kegyelmi állapot, és éppen a világi burka ellenére történik.20 A prédikáció Isten Igéje annak ellenére, hogy emberi beszéd. Isten hol önmagát mutatja, hol csak a leplét. Ezért a hit nem állandó adottság, hanem megújuló történés, folytonos mozgás.21 A mi oldalunkról, esetről esetre érvényes, de Isten a garancia arra, hogy az övéi életében a zörgetés nem hiábavaló.22 HOMILETIKAI MEGKÖZELÍTÉS23 Témánk tekintetében alapvető az igehirdetés definíciójára nézve annak kettős meghatározása, amit Barth fogalmazott meg. A prédikáció egyrészt Isten Igéje, amelyet Ö maga mondott, úgy, hogy igénybe vette egy szabad beszédben24 megszólaló ember szolgálatát, akinek beszéde egy bibliai textus magyarázatára vonatkozott, és akit az egyház ebben a feladatban engedelmességre elhívott. A prédikáció másrészt az egyházra bízott kísérlet, hogy Isten Igéjének, egy arra elhívott személyen keresztül, úgy szolgáljon, hogy egy bibliai szöveget a jelen emberének szabad beszédében magyaráz, mint amely Isten beszédeként éppen neki szól. Ez a definíció is egyhangúan rámutat arra, hogy a prédikáció meghatározása kapcsán felmerülő kérdésre nem lehet egyetlen definícióval válaszolni. A két definíció 17 Ennek bizonysága, hogy a lehetetlennek tűnő lehetségessé lett: Pál igehirdetése előtt megnyílt a pogány világ. 18 Ez az isteni döntés az én emberi döntésemben megy végbe. Ez a döntés ugyanakkor felelősen az enyém. Csak az Igével kapcsolatosan lehetséges választás, mert csak az Igére lehet hitben, vagy hitetlenségben dönteni. 13 Az egyház intézmény, a prédikáció beszéd, a Biblia egy könyv, a teológia filozófia. 20 ...mert a világi burok a maga töredékességében, önmagában nem alkalmas annak tökéletes megjelenítésére. A Biblia Isten kijelentése, annak ellenére, hogy emberkéz írta történeti dokumentum. A prédikáció Isten Igéje annak ellenére, hogy emberi beszéd. 21 A misztika abban különbözik a hittől, hogy nem akar tudni erről a mozgásról, hanem leplezetlenül, szakadatlanul élvezni akarja az Istent, prédikáció, Biblia „leple" nélkül. 22 A hitbizonyosság forrása az Úr, aki Lelke által kelti bennünk az ötpontos bizonyosságot (szövetségi hűség, Krisztus áldozatának elégséges volta, Krisztus közbenjárása, királyi hatalma, örök szeretete és kiválasztó kegyelme). Ennek bizonyosságában a keresés és a zörgetés nem hiábavaló. A Szentlélek a kegyelem kapuját újra és újra megnyitja. 23 Barth, i. m„ 32-40. 24 Szabad beszéd: a beszélő beszéde, nem olvasás, nem exegézis, nem tudományos előadás, hanem általa meghallott tulajdon szava, amit igénybe vehet a Szentlélek. 22 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
