Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: A reformáció és a rabbinikus írásmagyarázat egy szelete

A reformáció és a rabbinikus írásmagyarázat egy szelete

*o;rcb

«4* íw* fed jtnwfet. KPtí »<teje> írt fiStm *wS

vbubtpfUmmwf$ier*$t «г«Л» awЪт$(фiйвшичнй®« -Ш ítjffi,4*к.у*в вкпмяТ?»

8ая?лфтя1 %(«' ^е»клд»№%й:«С«а#1>«

»Й1 fífB.&tíKbättS «ági tSa Ы*«№»И

friA;i flJU <jn «>чг fenme?t!-««rímK> «доьп&пмвзФ MMt. йжш«»*я

S*«,w* Ät*< Ш Ши*# et

ж»еж!х!*л&рТ$зЩтт*1 fbaubuvr»

Ä„WBíW«,«crs^|>t,FC!>-<!«*<И'Ы>!-\*Ы'Ви<л!>да fcX,<m*Sm&*msj«j SJ !Ц«**&к- iMr&rtfew m<fi f b.« s>!(i»<st »v%n,' нвШ ж «в Ml * 4lŕr Vi ■{>

в?*йШ**' *«• *»»»* МЙШ%я* !«(>.; i. 21* >*ф&фчтш um»- iVspash itó'ťsiife кит г щЛтйктв* вщгт.У»яЬ<г1гяг $kf п-.,!ш фмя*(м ( Mii KríUi'bwfeíwk^»»? ■?«»* ч. iw*s<

nÄ»«Bftöte“

•йиН&ЩФш fc4W**&9Mff*«> '^«b^tisStíi«# wi ft»«- e^s^.^eJirímrSaat^ííía*

^§ií!'aíŕ«sieí« *ф «кмЛ foS>$%<fí

vH** f--mmü4t - *чщ.

Ср|)й(рриэЖсЬпс1к

ftcu-tai&fca beý..

23*с »ot (фо ßilr wfftn bi)

:*»*т**ШМ Wíi£??<r SffeMkße. »m «**!««№« 9» му жаг&Шт I mi . $« щфт вша кия

M^B№$w«mЩи ^«ieti}ító.krftó;tü«v*tJ.9g Ji^K.tnrat5ttfe*S, wk*K'I fß» жЩ|,й»е«*

г>«-Я*яИ-1тж(ч*г«»ег)ЧЧ#!м1й« Няк р «***-•*!<{, г^ЛШве

«эдвалш и#«'*,- * — *••—••■•-' Ä«íS8a---**•-*'*- “ •.

■ ЯМ

??!«да( v.*»«** issíj-w í<í4»*aio«R

I i'«T. »*.««!««« !*к«аЛ*г»м**Ичи ft ГмФ#>&»<ы fu *мИк»в* I

|;'30* fScmeram.

1ÄÄirtiŕN КпмГймЧ».--.» »л«.,м.» ««

I Die »satí 3o. porotrjni.

»Дм* ík

«V "f i ťňf««w3*t£»

)<я»м>Чги w.iťKt

lie id) burcblouchtig« yiiril

L.?- мШ>,»'-*■> к .».-&fei jik-.rtBKBW f‘iä> k*«i$>s-»4

■ ú WM* Ibi аьНч»<S«»ar f«i««a»i мига«»rftskkrsäb я»впЛ>'^>^!*»1»вй»1Й<';«и»я* «**»**•.S*a -( Тяй«Ш« e»rt*>.«fc«йК-лЪотх r»«If-»’«' '4Í*U'«™?BKB « wi-kf »rv* •*Mw*r»T »*»:>% « 3"

Bucer 1525-ben lefordította Bugenhagen zsoltárokhoz írt kommentárját (1524) németre, sőt ki is adta azt a szerző engedélyével, aminek eredménye nem nagyon tetszett Bugenhagennek. Bucer ugyanis revideálta Bugenhagen munkáját, de Luther szerint a zsoltárok héber számozásához igazodva, a Zsoltárok könyvének négyes felosztását véve alapul. Ráadásul a 111. zsoltárba beledolgozta Bucer a maga úrvacsorával kapcsolatos zwingliánus álláspontját, Bugenhagen megdöbbenésére. Ezt a zwingliánus eucharistia-felfogást a lutheránusok nem nézték jó szemmel, és rosszallásuk miatt publikálhatta Bucer zsoltárokról írt kommentárját Aretius Felinus álnév alatt, hogy munkája elérje célját, és eljusson az üldözött francia, német protestánsokhoz, vigasztalásukra.5

Miután látjuk Bucer jelentőségét, jártasságát a témában és komoly szándékát, vizsgáljuk meg sajátos írásmagyarázati módszerét a zsoltárok magyarázatát illetően, melynek elsőrendű jellegzetessége a zsidó exegézis alapos, egyértelműen kimutatható voltában és ismeretében áll. Zsoltáraihoz Bucer sokkal határozottabban használja David Kimhi, Abraham Ibn Ezra és Solomon ben Isaac (Rashi) munkáit, mint a keresztyén kommentárokat. Ennek okát ő maga adja meg, amikor zsoltárkommentárja céljaként jelöli meg a zsoltárok történeti kontextusba állítását, hogy így szilárdítsa meg még inkább Jézus és az egyház magyarázatának történeti alapjait. Ezzel Bucer bevallottan azt akarja elérni, hogy a zsidók ne tudják aláaknázni ezeknek a magyarázatoknak a hitelességét. Ezért nem is a keresztyén magyarázatokra helyezi a hangsúlyt, hiszen azok tanulmányozását ki-ki maga is elvégezheti, amire Bucer buzdítja is olvasóit.6 Persze, hogy részleteiben is felvetődik a kérdés: miért ilyen fontos Bucer számára a zsidó források használata a keresztyén exegézissel szemben? Ennek valójában három alapos oka van.

5 Sujin Pák: i. m., 56.

6 Sujin Pák: i. m., 64.

2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 35