Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 1. szám - SZEMLE - Deák Éva: Pocsiné Eperjesi Eszter - Rádainé Bodnár Katalin: Török hímzésű úrasztal terítők a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában
SZEMLE Deák Éva Pocsainé Eperjesi Eszter - Rádainé Bodnár Katalin: Török hímzésű úrasztali térítők a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában, Sárospatak, Hernád Kiadó, 2016, 91 oldal + 23 mintarajz A Pataki Iskolamúzeum Gyűjteményei címet viselő sorozat öt kötete a reformáció ötszázadik évfordulójának tiszteletére jelent meg 2014 és 2016 között. A kötetek két szerző, Pocsainé Eperjesi Eszter lelkész-etnográfus és Rádainé Bodnár Katalin textilrestaurátor közös munkájának eredményei, a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában őrzött, kora újkorból fennmaradt úrasztali térítőinek hiánypótló összefoglalói. A sorozat első kötete {„Legyen kedves az Úr előtt ez az ajándék’) részletesen bemutatja a múzeum textilgyűjteményében található úrihímzéses úrasztali térítőkét. Második és harmadik része az úrihímzéses térítőkről készített mintarajzokat tartalmazza {Mintakönyv I—II, 2015). A negyedik kötet, Az úrihímzés motívumkincseinek üzenetei rendszerezi a mintakincset, valamint vizsgálja a különféle szimbólumok jelentéseit is. E sorozat ötödik kötete a 2016-ban megjelent Török hímzésű úrasztali térítők a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában címet viselő munka. Az Oszmán Birodalom a késő középkortól kezdve folyamatosan terjeszkedett Európában a Balkán-félszigeten. Az európai hódítások legfontosabb mérföldköve Konstantinápoly elfoglalása volt 1453-ban. A mohácsi csatavesztést követően a középkori Magyar Királyság három részre szakadt, a középső rész, a hódoltság betagozódott az Oszmán Birodalomba, az Erdélyi Fejedelemség külpolitikájában alárendelt, belpolitikájában jelentős önállóságot élvező ország lett, az egykor egységes ország északi és nyugati területein pedig — választott magyar királyként — a Habsburgok uralkodtak. Az oszmán-török termékek jelenléte az országban ennek a folyamatnak a következménye. Luxusanyagok és olcsó, a köznép használatára szánt textíliák egyaránt érkeztek az Oszmán Birodalomból. Vásárlás, ajándékozás útján kerültek az országba, esetleg hadizsákmányként vagy váltságdíjként. A magyar díszítésekre és hímzésekre a nyugat-európai minták, főleg az olasz reneszánsz díszítőelemei, valamint a keleti, elsősorban oszmán-török elemek egyaránt nagy hatással voltak. Az úrihímzés 20. századi megnevezés, és a hímzések eredetére utal: az ország fejedelmi, főúri és nemesi udvaraiban készült munkákat jelenti. Az értékes keleti szőnyegek, textíliák, hímzések egyházi használatba is kerültek, és ezek az anyagok jobb eséllyel maradtak fenn, mint a magántulajdonú tárgyak. A református templomoknak a gyülekezet tagjai által adományozott úrasztali térítői nemcsak funkciójuk, hanem muzeális értékük miatt is kiemelkedően fontos tárgyi emlékek. A Sárospataki Református Kollégium Múzeumába a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteitől kerültek az úrasztali térítők. A kiadvány 2017-1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 133
