Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Kovács Ábrahám megfogalmaz a főúri réteggel szemben, összevetve azt az angolokkal és skótokkal. Alig vannak tudományos kutatások, gyűjtemények a magyar arisztokraták tevékenységében.56 Míg ezzel szemben az angol és skót főurak versenyeznek egymással a tudományos kutatások folytatásában és gyűjteményeket hoznak létre.57 Feltűnő, hogy egy másik peregrinus diák, Felméri Lajos is észreveszi, hogy a főurak közül milyen sokan járatják gyermekeiket egyetemre, adakoznak közcélokra és komoly tudományos munkát végeznek.58 O azonban optimista: „az ifjú Magyarország sem késik azon ősök nyomdokába lépni, kiknek nem a születés, hanem a kitartó munka régén (sic!), a nép59 szeretete, s a haza elismerése adta meg a nemesi oklevelet”.60 A polgárosodó Baráth az arisztokrácia mellett a paraszt- és munkástömegeket sem tartja alkalmasnak a társadalom átformálására. A nép a „kormányzásra sehol Európában nem képes. ítéletük és meggyőződésük nincs, s így felizgatva lehet vezetni őket jobbra és balra. A modern demokrácia kizárja és visszautasítja őket tudatlanságuknál fogva, mint ahol első kellék az értelem”.61 Mivel még nem volt általános népoktatás, Baráth szavai és gondolkodása érthető, de azt hozzá kell tenni, hogy ő bizony nyitott volt a szegény társadalmi rétegek kérdései iránt is. Kálvinistaként a protestáns etika két meghatározó értékét hangsúlyozza, mely az európai demokrácia két alapelve: az értelem és a munka.62 Azonban a példa Nagy- Britannia, tehát nem az egész Európa. Vagyis az európaiság egyenlő a protestáns angolszász mintademokráciával, ahol a polgárság középosztálya irányítja a társadalmat. Társadalmi programjának a célja, „minél szélesebb alapra helyezni az értelmi mí- velődést”.63 Hirdeti, hogy „teremtenünk kell egy erős, szervezett, mívelt középosztályt mindenáron. Mert nekünk nincs öntudatra ébredt, fejlett középosztályunk, csak alakulásban és forrongásban van. S ezért mondtuk föntebb, hogy nincsen társadalmunk sem”.64 Jól érzékeli, hogy sürgősen szükség lenne egy erős középosztályra. Ehhez fontosnak tartotta az oktatást. így érkezik el a nevelés-oktatás kérdéséig. A Sarkpont című esszéjében nevelésügyi reformot sürget. A kortárs beszéd szerint „a porosz iskolamesterek verték meg 1866-ban az osztrák hadsereget”.65 Érti ezt úgy is, hogy azok jó és fegyelmezett tanítók voltak, és emiatt válhattak jó katonákká is. Azonban realista nevelőként tudatában van, hogy nem szabad mindent az iskolától várni. Vérbeli pedagógusi szemléletét jól mutatja az a józan felfogás, mely szerint há56 Érdekes lenne, ha a saját korát (1871) összehasonlította volna a reformkoréval. Miért nincsenek Széchenyik, vagyonukat az angolokhoz hasonlóan közcélokra fordító nemesek? Vagy ez a kép mégsem igaz. 57 uo„ 105. 58 Felméri Lajos, Úti levelek Skóciából, Sárospatak, Steinfeld Béla nyomdája, 1870,22-23. 59 Eredeti szövegben „ucp"áll mint elgépelés. A szót a szövegkörnyezetből tételeztük fel. 60 uo. 61 Baráth Ferenc: Nyugot-Európa és hazánk, Pest, Ráth Mór, 1871,105. 62 uo., 151. 63 uo., 101-102. 64 uo., 101. 65 uo., 108. 90 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
