Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. rom dolog neveli a gyermeket: a család, az iskola és az élet.66 A legfontosabb alappillér a család. Az ott megtanult munka elengedhetetlen, és a jó szülő lemondásra szoktat. Erre épülhet majd az iskola nevelése. Az iskolák, különösen a népiskolák fontosak, amelyeket „egyesek hajlandóak lebecsülni”. Ezek szerint ott csak olvasni, írni és számolni „s némi kezdetleges ismeretet egyből s másból”67 tanulnak meg a diákok. „Az iskolai nevelésnek nem abban van a fő értéke, amit a gyerek közvetlen ismeret alakjában tanul az iskolában: az magában nagyon kevés és azt el is feledheti. Az iskolai nevelésnek igazi nagy hatása az, a mit az emberi lélekre és az egész jellemre gyakorol, az által hogy a fejlést megindítja, gondolkodni és eszmélni tanít...”.68 Baráth rámutat, hogy amit ma a tanító vet, az a gyümölcs később érik be. Talán nem is emlékeznek a szerény tanítóra. „Az emberi lélek olyan egész, a melynek egyik oldalára se lehet hatni anélkül, hogy az a hatás a többire ki ne terjedjen”. ... „A legegyszerűbb tanítás is hat a kedélyre, az akaratra, a phantáziára, egyszóval az egész emberre...”69 Baráth gondolkozásában minden egyes társadalmi rétegnek, egységnek és az egyénnek is feladata a nevelés. A gazdagok és politikusok függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldalon állnak, adakozzanak. Nemes versengésre szólítja fel őket, az áldozathozatalra: „áldozatot hozott a nevelés ügyének, hol állított iskolát, tett alapítványokat; vagy mekkora áldozatot fog hozni, mint ember és törvényhozó. Tegyétek a nevelésügy pártolását a hazafiság és értelem mértékűvé: bizonyára többre fogtok vele menni, és többet használtok a nemzetnek, mint eddigi jobb- és baloldali mértékeitekkel.”70 Ugyanakkor az egyszerű emberek is adakozzanak: „ne haljon meg egyetlen ember se Magyarországon, kinek valami vagyon fölött rendelkezni joga van, hogy a rendelkezésben az iskolaügyről meg ne rendelkezzék”.71 72 A nevelésügyi reform nagy áldozatot követel. Csak akkor hajtható végre, ha minden egyes polgár és hazafi hozzájárul tehetsége szerint. „Ne haljon meg egyetlen ember se Magyarországon, kinek valami’ vagyon fölött rendelkezni joga van, hogy e rendelkezésben az iskola-ügyről meg ne emlékezzék. Legyen az egy fillér vagy ezrek, mindegy, csakhogy az áldozati oltárhoz járuljon mindenki tehetsége szerint. Mindazért, a mit örököltünk, adósai vagyunk annak a nemzedéknek, a mely előttünk élt. Az utánunk jövők azt fogják kapni, a mit mi hagyunk rájuk. Az ő sorsukért rajtunk a felelősség: minő örökséget hagyunk gyermekeinknek, unokáinknak?! Ha őket emberekké tettük, kiképzett értelemmel, erős, munkabíró lélekkel: soha sem fognak bennünket sírjainkban átkozni.” 7 Baráth nagyon komolyan hitet tett a társadalmi összefogás és a nevelés döntő fontosságú ügye mellett. Ezt tükrözi lelkes ifjonti bizakodása. A társadalmi kérdések iránti fogékonyságát mutatja az is, hogy írt a női emancipációról, sőt még a prostitúcióról is. 66 uo„ 108. 67 uo„ 109. 68 uo., 109. 69 uo., 110. 70 uo„ 110. 71 uo„ 114. 72 uo., 114. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 91
