Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében

Kovács Ábrahám

az amerikai irodalomról, amely Walt Whitman költészetét mutatta be.22

Jaki László szerint „a tanult, külföldön járt tudós [...] tanári tevékenysége nem volt mentes a konfliktusoktól. Nehéz ember volt, de ma már tudjuk, hogy a világot sokszor éppen a nehéz emberek viszik előre, és persze az ő megítélésük sem köny- nyű.”23 Az életrajzát gondosan feltáró Balogh szerint tanári karrierjének hanyatlását az önképzőköri tanárelnöki szerepváltozásai tükrözik a leghitelesebben.24 Az igazgató az évértékelők alkalmával lelkesen írt Baráthról és tevékenységéről, majd a nyolcvanas évektől sajátos hangulatváltás állt be az értékelésekben: a nyilvánosságot hiányolta az igazgató a Kör munkájából. Kedélyének változása befolyásolta az alkotói, irodalmi munkásságát is. Alig publikált. Lelkiállapotát tükrözik azok a személyes hangulatú levelek, amelyeket az immáron püspök Szász Károlynak címzett.25 A hangulatváltásból kilábalásra tett 1895-ös kísérlete nem járt sikerrel.

Baráth Ferenc a 20. század elején sorsdöntő lépésre szánta el magát, ugyanis beadta nyugdíjazási kérelmét. Többször is próbálkozott a tanítással, de abban már nem lelte örömét. A kései írásai különböző folyóiratokban jelentek meg, míg 1903. október 25-én végleg elhallgatott. Haláláról mindössze néhány lap emlékezett meg, vagy közölt rövid nekrológot. Balogh Mihály munkájából szépen kirajzolódik egy rendkívül intelligens, komoly elhívás- tudattal rendelkező, sokoldalú, de roppant érzékeny lélek jellemrajza, aki - a forrásokból érezhetően - nagyon hajlamos volt a depresz- szióra, mint a művész emberek közül sokan. Nem véletlenül vonzódott ő Dömötör Jánoshoz, vagy éppen Thackarey-hez. Baráth tanárként eltöltött első két évtizede termékeny volt, és kiváló pedagógus lehetett, amelyet Molnár Ferenc, a későbbi nagy író is számos módon megerősített.

A folyóiratokban megjelent tanulmányok, értekezések, vitacikkek mellett könyveket írt és fordítások is jelentek meg tőle. Első könyve Nyugat-Európa és hazánk címmel jelent meg Pesten (1871.) Ezt a munkát Apuleius név alatt adta ki, s maga a munka nagy feltűnést keltett. Egy évvel később A prostitutio és annak befolyása a közegészségi állapotra (1872) munkáját jelentette meg. Majd ugyanabban az évben mérsékelt, elemző stílusát csillantotta meg a Deákpárti vagy ellenzéki? (1872) írásával. Az 1872-es év különösen is termékenynek bizonyult számára, hiszen ekkor jelent meg harmadik könyve két kötetben egy éven belül Magyar tan- és olvasókönyv a gimn. III. és IV. oszt. számára (1872) címmel. Legjelentősebb irodalmi munkája „Aesthetika” címmel jelent meg. Ezzel összesen négy könyvet publikált egyetlen egy év alatt, amely igen figyelemre méltó teljesítmény. Baráth élénken érdeklődött a nők társadalomban betöltött szerepe iránt, és egy történeti munkát is írt Az országos nőképzö-egyesület tör22 Baráth Ferenc: Az amerikai költészet fejlődése, Walt Whitmann, Magyar Phitosophiai Szemle, 1. évfolyam, 1882/1,55-65,211-222, 288-302.

23 Jáki László: Tiszteletpéldány könyvismertetése, in Elektronikus könyv és nevelés http://epa.oszk. hu/01200/01245/00041/jl_0901 .htm Letöltve: 2012. április 18.

24 Budapesti Református Főgimnázium, Tanári értekezletek jegyzőkönyvei, 1876/77/1908., 1877., 1888, Ráday levéltár A/14.539. Idézi Balogh Mihály: /.m.105.

25 Baráth Ferenc levele Szász Károly püspöknek, 1895. augusztus 25. OSZK, Kézirattár, Levelestár, 6. levél.

84 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1