Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. ténete címmel (1873). A fiatal irodalomtanár rengeteget dolgozott edinburghi évei után. Lefordította Thomas Carlyle A francia forradalom története munkáját, amely 1875 és 1878 között jelent meg Budapesten. Irodalmi munkásságát jelzi, hogy sajtó alá rendezte Vörösmarty műveit (1871), valamint a volt nagykőrösi diáktársa és edinburghi elődje, a teológia tanárrá vált, de korán elhunyt Dömötör János műveit (1878).26 Élete vége felé megjelentetett két művet: Irodalmi dolgozatok (1895) és Dalok (1896) címmel.27 Rendkívül termékeny író, fordító és publicista volt, aki az angliai és skóciai forrásokra sokszor támaszkodott tájékozódásaiban. Skóciai ösztöndíja alatt nemcsak a nyelvet sajátította el magas fokon, hanem az angolszász liberalizmust is példaképnek tekintette a magyar társadalom számára. A skót és angol hatás áttekintése Baráth műfordítói és publicisztikai munkásságában Baráth Ferenc valódi pedagógus, népnevelő volt. Fordítói munkássága és a választott témák is ezt tükrözik. Református identitásában mélyen ott gyökerezett az Isten, nemzet és haza hármas szép gondolatának sajátosan liberális, de mégis a hagyományhoz ragaszkodó egysége. A skót irodalmi hatást többek között Thomas Carlyle-n keresztül közvetítette. Történelem- szemléletében jól érezhető a neves skót hatása: „minden nemzetnek saját története az ő legvalódibb bibliája”.28 Itt olyan skót hatásról kell beszélnünk, amely felerősítette a hagyományos, itthon élő kálvinista szemléletet is, azaz itt a nemzetközi kálvinizmus egyik egyetemes eszméjével találkozunk. Valószínű, hogy Baráth számára óriási élmény lehetett felfedezni és személyesen megtapasztalni az egy világnézethez tartozást. Ez erősíthette benne azt az életérzést, hogy a Biblián alapuló kálvinizmus által kialakított társadalmi berendezkedés, amely Angliában és Skóciában meg is valósult, valóban a leghaladóbb liberális társadalmi formát mutatta. Röviddel hazatérése után tanulmányt közöl a Budapesti Szemlében (1873) Walter Scottról, amelyet a neves skót történész, Carlyle írt.29 ITogy az ifjú diákra milyen mélyen hatottak a skóciai tanulmányai alatt megszerzett benyomások, azt a hősök iránti romantikus vonzódása jól mutatja. Szimpatizál a korban divatos angolszász romantikus világszemlélettel, amelyben a hősöknek, mint példaképeknek nagy szerepe volt. Ok álltak mintaként a hétköznapi ember számára. De nemcsak a hősök tiszteletét tartja fontosnak, amelyből az olvasó elhamarkodottan azt gondolná, hogy Baráth alapjában véve maradi konzervatív, hanem a másik műfordítói témaválasztásából jól látszik progresszív társadalmi gondolkodása is. Említettük, Carlyle-tól lefordítja A 26 Baráth Ferenc: Dömötör János munkái, Budapest, Franklin-Társulat, 1878. 27 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/index.htnnl Letöltve: 2016. február 21. 28 Baráth Ferenc: A millennium és a magyar történelem, Századok 30. évfolyam, 1896/10, 874. Lehet, hogy ezt a cikket a pápai Baráth Ferenc írta. 29 Baráth Ferenc: Walter Scott (fordítás Carlyle után), Budapesti Szemle, 1. évfolyam, 1873/6,225- 276. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 85
