Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében
Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Először segédtanárrá választották 1869-ben, majd 1876-tól rendes tanár lett.15 Ügy tűnik, hogy a Török Pál püspök által felügyelt iskolában kitüntetett szerepet szántak a peregrinus diákoknak, mivel a tanári karban négy, azaz a tantestület egynegyedében találunk volt edinburghi peregrinus diákokat. Baráth nevelői és oktatói munkáját 31 éven keresztül végezte 1869-től 1900-ig. A Lónyainak elnevezett főgimnázium a főváros egyik legjobb iskolája volt. Baráth Ferenc Thaly Kálmántól örökölte meg a magyar irodalmi tanszéket.16 Elődei közé tartozott a neves tudós Gyulai Pál is. Az általuk létrehozott protestáns szellemi örökséget méltó módon vitte tovább. Tanári tevékenysége mellett - akkor ez természetes volt - aktív politikai és tudományos tevékenységet is folytatott. A Korunk című politikai lap belső munkatársa volt. Sőt először őt kérték fel annak szerkesztésére.17 Munkássága szerteágazó volt, hiszen foglalkozott irodalommal, verstannal, esztétikával, műfordítással és nagyon komoly pedagógiai hatást fejtett ki. Irodalmi próbálkozásai hamar megmutatkoztak. Nagykőrösön két versével szerepelt a Széchenyi Emlékkönyvben. A debreceni kollégiumban tagja volt a Magyar Irodalmi Önképzőkör Társulatnak is. Itt számos irodalmi munkát publikált.18 Ezt a hatást vitte tovább Pestre, majd pedig folytatta, mint tanár. „Baráth, Dapsy László, Dömötör János és Komáromy Lajos volt edinburghi peregrinusok mellett a tanári testület tevékeny alakja volt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy elsők között szorgalmazta az egészségtan és a nemzetgazdaságtan gimnáziumi tanítását. Baráth a gyakorlati, intézményesített nőnevelésnek is lelkes pártfogója és tevékeny munkatársa volt.”19 A korabeli lapokban számos cikke, tanulmánya és verse, valamint egy középiskolai tankönyve is jelent meg. A Magyar Tanügy hasábjain megjelent vitaírásai jelentősek voltak. A pedagógiai elmélet és gyakorlat összefüggéseiről írt esszéje Az ember fejlődése, tanári pályája egyik kiváló teljesítménye. Az 1870-es évek elején a röpirat műfaját alkalmazta, s ezekben szólt hozzá kora és hazája aktuális társadalmi-politikai vitáihoz.20 A nyolcvanas évek elején Böhm Károllyal közösen elindította az első magyar filozófiai folyóiratot, a Magyar Philosophiai Szemlét (1882). A lap kitűzött célja az volt, hogy egyetlen egy irányzat mellett se kötelezze el magát és úgy művelje a filozófiát.21 Baráth a szerkesztői munkát 1882 és 1884 között végezte, és ekkor az írás helyett főként ez a feladat kötötte le energiáját. Baráth irodalmi érdeklődésének jele a Szemle harmadik és negyedik számában folytatásokban megjelent publikációja 15 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Budapest, Zsinati iroda, 1977, 49. 16 Balogh Mihály: i.m. 61. 17 uo. 83-85. 18 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, II. 24,1,4,15,16. Baráth Ferenc önképző köri anyagait szépen felkutatta Balogh Mihály a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárában. 19 BarAth, Ferenc: Az országos nőképző-egylet története és tanintézetének statistikai kimutatása, Budapest, Fanda és Frohna ny, 1873. 20 BarAth Ferenc: Deákpárti vagy ellenzéki, Pest, 1872. 21 Szinnyei József (szerk.): Magyar írók élete és munkái, 1. kötet, Budapest, Flornyánszky, 1891,563. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 83
