Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Ábrahám: Népnevelés, művelődés, filozófia és nemzeti liberalizmus. Baráth Ferenc munkásságának szerepe az angol és skót hatások közvetítésében

Kovács Ábrahám

diákot tanulmányi eredménye a legjobbak közé emelte. „Sikeres érettségi vizsga után, 1861-től teológiát hallgatott a debreceni kollégium főiskoláján”, ahol a teológiai közvetítő teológia iránt érdeklődő Révész Imre kezdett hatást gyakorolni a teológia életére.5 Két év múlva, 1863. október 7-én átiratkozott Pestre. A Ballagi Mór által irányított liberális felfogású intézményben egyértelműen liberális teológiai hatások érték.6 7 Itt közkedvelt diákká vált. ,A fővárosban töltött évek alatt a legkiválóbban teljesítő tanulók közé tartozott. Az ő nevéhez fűződik a teológiai önképzőkör és az ifjúsági könyvtár alapítása”. 1865-66-ban a Lónyay családnál nevelő, s növendékével, Lónyay Bélával együtt a jénai egyetemen tanult,8 de az 1866-os osztrák-porosz háború miatt haza kellett térnie. Tanári munkáját ekkor kezdte meg. Először a ceglédi gimnáziumban lett tanár 1866-67-ben. 1867-ben letette az első papi vizsgát, majd Pestről Edinburghba utazott a skót szabad egyház által magyar ifjak számára fölajánlott stipendiumra. Itt töltötte az 1867-68-as és a 1868-69-es tanéveket. Az első tanévben diáktársa volt a debreceni Tabajdi Lajos.9 Bár két évet az igen kegyes skót evangélikál kálvinizmus jóvoltából tanulhatott kint,10 mégis rá a liberális körök tették a nagyobb, de nem kizárólagos hatást, ahogy az életművéből kitűnik. Erre utal az is, hogy Lichenstein György11 otthonában sokat időzött Edinburghban, valamint hogy vonzódott a skót és angol liberálisokhoz, mint például Thomas Carlyle.12 Baráth kijövetele előtt két évvel választották az egyetem tiszteletbeli rektorának Carlyle-t, aki meghatározó hatással lesz a műfordító Baráthra. Balogh Mihály szerint egész pályaképét, munkásságát befolyásolta Carlyle, akinek a hatására kezdett a papi pályáról a tanári felé fordulni.13

Kétéves tanulmánya után hazatért, és a pesti református főgimnáziumhoz hívták meg a magyar irodalomtörténet, költészet és az egyháztörténelem tanárának.14

5 Kovács Ábrahám: Hitvédelem és egyháziasság, A debreceni új ortodoxia vitája a liberális teológiával, Budapest, L'Harmattan, 2011,41 kk.

6 Bucsay Mihály - Pap László (szerk.): A Budapesti Református Theológiai Akadémia története 1855- 1955, Budapest, A Református egyetemes konvent sajtóosztálya, 1955, 204.

7 Balogh Mihály: i.m. 44.

8 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Budapest, Zsinati iroda, 1977, 49.

9 Hörcsik Richárd: History of the Hungarian Scholarship at Edinburgh, New College, Edinburgh, Theses, HÖR I, fol. 1 -54. vő. Baráth Ferenc: A skót társadalomról, Protestáns Szemle, 9. évfolyam, 1897/7, 396.

10 Kovács Ábrahám: Két kálvinista centrum egymásra találása, A skóciai ösztöndíj létrehozása, in: Gaál Sándor (szerk.): En Christo, Tanulmányok a 85 éves Dr. Bütösi János tiszteletére, Debrecen, Fábián Nyomda, 2004,177-186.

11 Szinnyei József (szerk.): Magyar írók élete és munkái, 7. kötet, Budapest, Hornyánszky, 1891, 1186-1187. Kossuth emigráció egyik jeles alakja volt.

12 Baráth Ferenc: Kossuth és az angol Punch, Vasárnapi Újság, 38. évfolyam, 1891/35, 570-571.

13 Balogh Mihály: i.m. 47.

14 Farkas József: A Pesti Református Egyház 101 éves története, Kecskemét, A Budapesti Ev. Reformált Egyház, 1898, 283.

82 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016 -1