Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Miért lehetetlen a Bírák könyvének megértése a Massorah és az akcentusok nélkül? Ahogy ez a kezdeteknél eldől (Bír 1,1-3)

Enghy Sándor

löxb rnrr risb nőn isti - 2Móz 6,12.

Ezek az analógiák segítenek megérteni Weil listájában a Bír 1,1-et, amint láttuk, Józs 1,1 fényében, azzal páros szerkezetben. A Bír 1,1 felosztásának kérdését Drescher33 úgy látja, hogy az ’atnáhig tartó mondatot két nagyobb egységre osztja az első záqéf, mely szerint a két egység első fele közvetíti a történés Józsué halála utáni részét, s ezt követi egy nagyobb egység, a kommunikáció tényének megállapításával: Izrael fiai az Urat kérdezték meg. Ha csak önmagában szemléljük a történetet, már érthető az eseménysor, melyben Józsué halála után megy tovább YHWH és népe története. Persze, minden részletnek jelentősége van, és a hangsúlyjelek feladata pont ezeknek a részleteknek a nyomatékosítása. Ez fogalmazódik meg a mondat első felében, vagyis hogy a korábbiakhoz kapcsolódóan történnek a dolgok, azaz miután Józsué hal meg. Ezután lesz hangsúlyos az a tény, hogy ők, Izráel fiaiként tették fel a kérdést, és így értették meg, hogy nekik Öt kell kérdezni. Tehát a második tagmondatban az a lényeg, hogy Izráel fiainak magatartásáról van szó a Józsué halála utáni helyzetben, s ebben a helyzetben vizsgázik jól a nép, amikor YHWH-hoz fordul. Ezek a hangsúlyok tükröződnek Drescher felosztásában:

imb nirra btnír '» bbxtín adirr nin nn« 'rri

22 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-4