Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sándor Endre: A temetési prédikációkról Csikesz Sándor és Darányi Lajos igehirdetései tükrében

KÖZLEMÉNYEK

Sándor Endre

A TEMETÉSI PRÉDIKÁCIÓKRÓL CSIKESZ SÁNDOR ÉS

DARÁNYI LAJOS

IGEHIRDETÉSEI

TÜKRÉBEN

Láng István írta: „Bátor legyen, ki koporsó mellé áll. Mondania kell valamit. Mindennek vége, nincs tovább semmi!” Vagy hirdetni mást: „Bízzatok emberek, van örökkévalóság.” Szólni azért merünk — és azért kell —, mert azt mondhatjuk: „Bízzatok emberek, van örökkévalóság” — írja Gyűrű Géza.1

Ezért is lelkipásztori és igehirdetői szolgálatunk egyik legnehezebb területe a temetési igehirdetés, s ennek okait Fekete Károly professzor foglalja össze a legtömörebben: „A szituációk sokfélesége, a liturgiái szolgálat félelmetes nyitottsága környezete felé, a hallgatók sokszor kificamodott váradalmai, a halál kemény tényével szembeni tehetetlenségünk, az örökélet reménységében való szegénységünk és még sok, fel nem sorolt nyomorúság miatt van ez...” Ezeket a sorokat Költő Gyula kötete elé írta, majd így fejezi be: „Ezekben az igehirdetésekben benne van az Ige igazsága előtti meghajlás és a gyászoló ember felé való odahajlás.”2

Darányi Lajos3 szerint ,,[a]z igehirdetés területén a temetési prédikációkban találkozunk magyar református népünknél legjobban elromlott igénnyel és ízléssel. Ennek első oka az a pogányság, ami belőlünk a halottnál, a koporsónál és sírnál ütközik ki legőszintébben és legösztönösebben. Máshol is megvan, de keresztyén szín alatt. Nem mélyen, de elfedve. A másik ok pedig az, hogy a nem evangéliumi temetéseken pedig meg sem kísérlik ennek az igénynek a megtörését, hanem kiszolgálják... Az az igény, ami népünkben van

1 Gyűrű Géza: Istennek halunk meg, Budapest, (Ecclesia), 1987, 5.

2 Dr. Fekete Károly: Előszó in: Dr. Költő Gyula: Istenadta beszédek egymás vigasztalására (Temetési igehirdetések), Debrecen, 1993, 5.

3 Darányi Lajos: A temetési prédikáció, Sárospataki Igehirdető, 1946, 6-7. sz., 5.Tiszáninneni Református Tudományos Gyűjtemények Kézirattára, Kt. D. 7536/9.

2016-3 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 101