Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Réka: Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai
Nagy Réka [■•■] O tudja jól mit végzett mit miért tett, vagy miért nem tett, Életünk kezében van s irányítja lépteinket. ” (SzM, Vadgyümölcsök I. 76.) A háború rettenetét megsejtő ember nem csupán saját életének, hanem nemzete életének alakulásában is Isten tervét ismerte fel. A háborúban az egyéni és közösségi bűnök következményét látta, s egyedüli kiútként a bűnbánatot és az Istenhez fordulást nevezte meg. ,yAzóta egyik háború el sem múlik ott a másik, Mindenki elégetetlen s foga a máséra vásik. Nem akarja megérteni az embereknek legtöbb része Hogy élete a jó Isten kezébe van letéve. Es bárhogyan rugdalózik tervét nem viheti véghez, Ha nem fordul segítségért mindenben a jó Istenhez. Addig nem lehet nyugalom addig nem lehet béke sem Míg minden nép azt nem vallja uralkodjék köztünk IstenP (SzM, Vadgyümölcsök I. 77.) Az idézett verssorok irodalmi értéke megkérdőjelezhető, de hitvallásértéke helytállónak bizonyult, hiszen a vizsgált kéziratos hagyaték által megőrzött életpálya arról vall, hogy Szabó Miklós megpróbálta felismerni és megélni életének minden hányattatott helyzetében Isten akaratát. Élete vége felé közeledve, 1981 újévében írta meg Jónás történetét, melynek záró verssora szintén hitvallásként, életprogramként is értelmezhető. „Jónás esete arra int bennünket: Engedelmességről ne feledkezzünk meg. Ahová az Isten állított bennünket, Ott kell, hogy megálljuk mindig a helyünket. Bár véges elménkkel nem tudjuk felfogni, 50 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-3
