Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Réka: Szabó Miklós (1907-1982) kéziratos hagyatékának egyháztörténeti vonatkozásai
Nagy Réka közösségek számára — az állami felügyelet dacára -, ahol a magyar nemzeti identitás kifejeződhetett. „[...] a kisebbségi magyar egyházak (zártságukból kifolyólag is) utolsó menedékei voltak a magyar intézményes közösségi nyelvhasználatnak és a kulturális örökség őrzésének. Az egyházi ünnepeken való részvétel vagy az egyházhoz való tartozás kifejezése ugyanúgy a magyarsághoz való tartozást demonstrálta.”8 Nemzeti és vallási identitás szoros összefonódottsága a vizsgált kéziratokban is kirajzolódik. Mindehhez presbiteri szerepköre is hozzájárult. Egyháztörténeti munkájának bevezetőjében így fogalmazott: „[•••] hát megpróbálom én most, (mint aki már több mint egy évtizede az egyház ügyeiben forgolódik, mint presbiter, s felhasználva az alkalmat, így töltöm be az írás szavát: » Tudakozzátok az írásokat!«” (SzM, A szilágybagosi református anyaszentegyház 300 éves történelme 2—3.) A helytörténeti kéziratok megírását a gazdálkodás terén jelentkező gyökeres változások is indokolhatták. Míg korábban a föld létbiztonságot jelentett, olyan értéket, amelyre életstratégiát lehetett építeni, a kötelező beszolgáltatások, a kollektivizálási hullám impulzusai - amelyekhez még hozzáadódtak a gazdálkodást minden korban meghatározó időjárási feltételek - egyre kiszámíthatatlanabbá, egyre távlatnélkülibbé tették a gazdálkodó életformát. Nem véletlen ebben a megközelítésben, hogy Szabó Miklós a föld helyett az írott dokumentum tartósságába vetette bizalmát. Helytörténeti kéziratában a következőképpen juttatta ezt kifejezésre: „Ennek megírásával és ránk hagyásával [ti. Bagossi Kovács István egyháztörténeti kézirata a 18. századból], épp oly dicső dolgot cselekedett, mint bármelyik őse. Sőt, az a 40 hold föld, melyet a dédapja szerzett, ma már nincs birtokunkban, de ez a könyv, — megtépázva bár — de ma is megvan a szilágybagosi lelkészi hivatalban és ma is forrása a történelmet swmjuzó telkeknek.” (SzM, Szilágybagos község és egyház történelmeid.) Szabó Miklós 1982. szeptember 19-én halt meg. A szilágybagosi református egyház halotti anyakönyvébe a következőket jegyezték fel róla: „Szabó Miklós. Meghalt 1982. szeptember 19-én. A temetés ideje: szeptember 21. Végzett négy elemit, de népköltő, ki megírta az egyházközség történetét. A halál oka szívelégtelenség.”9 Szabó Miklós munkásságának felekezeti meghatározottságai 1. Az írás mint Istentől kapott talentum Szabó Miklós református családban született egy többségében református felekezet- hez tartozó településen, és egy olyan, határait többször változtató országban élt, ahol a református felekezethez tartozás a magyar nemzeti önazonossággal szorosan ösz- szefüggött. Szocializációja során elsajátította azokat a vallásos életvezetési normákat, amelyek az élet megélése számára személyesen kitöltendő keretet teremtettek, ame8 Bárdi Nándor - Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak, in BArdi-Fedinec-Szarka (szerk.), Kisebbségi magyar közösségek..., i. m., 279. 9 A szilágybagosi református egyház halotti anyakönyve alapján. 48 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-3
