Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Ézsaiás és Jeruzsálem. A JHWH tetteire adott válasz következményei és a testvéri viszony relativizálódása Jeruzsálem életében

Ézsaiás és Jeruzsálem Nem véletlen Jeruzsálem említése a 3. versben a Jeruzsálem és Júda kifejezés részeként ebben a sorrendben, hiszen W1LDBERGER8 megfogalmazásában a Júda és Jeruzsálem kifejezés lett a fogság utáni időben az igaz Izráel kis gyülekezetének kö­rülírása, melynek centruma a fogság után Jeruzsálem lett. WIEDBERGER9 azonban pont a 3. vers sorrendjét tekinti ézsaiásinak, és a címiratban is olvasható sorrendet későbbi szerkesztés eredményének. Egy biztos: a tendencia mégis csak azt mutatja, hogy Jeruzsálem nem csupán a dávidi időkben volt fontos, hanem a fogság után is megőrizte központi szerepét, sőt ézsaiási vagy akár szerkesztői megfogalmazásban is megtartotta jelentőségét. A szöveget hallva minden bizonnyal10 a jeruzsálemi hallgatóság számára realitás­nak számított a pusztulásról szóló ének, hiszen Tiglath-pileser 734-732-es pusztítása az északi országrészben csakhamar ismertté válhatott Ézsaiás korában, mint ahogy a szőlő képe is Izráelre vonatkozóan. Ézsaiás ezt a képet terjeszti ki Júdára mondván, őket ugyanaz éri majd, mint északi szomszédait. A 3. vers külön érdekessége, hogy JHWH bíróvá teszi a vétkest saját ügyében. Maga a vádlott partnerként játszik szerepet, akit JHWEí ebben a minőségében is komolyan vesz: bűnösként kell magáról kimondania az ítéletet és JEIWH bíróként vár az ember bírói ítéletére.11 Isten tehát a reménytelenné vált helyzetben is, amikor az ember megérett a pusztulásra, meghagyja az embert a maga méltóságában. Tudni akarja, fel tudja-e mérni helyzetét, hova jutott, érzi-e az ítélet jogosságát. Ézsaiás biztos abban, hogy jogos a nép ítélete, de számára ebből az ítéletből is csak JHWH nagysága derül majd ki (űsráa nisos mir napi - 16. vers), és igazságában is szentsége nyilvánul meg (n[?nsa tínpi - 16. vers). Erről a szentségről mondja MÜEEER, hogy az pedig niaa -ban mutatkozik meg.12 Jeruzsálemre tehát JHWH ítéletén keresztül dicsőséges jövő vár, hiszen „...a niaa mintegy ebben a világban látható tükörképe a 8 „'Juda und Jerusalem'wurde in nachexilischer Zeit, wenn nicht geradezu offizielle Bezeich­nung, so doch stereotype Formel zur Umschreibung der kleinen Gemeinde des wahren Isra­el, deren Zentrum nach dem Exil Jerusalem war."- wildberger, H.: Jesaja Biblischer Kommentar bandX/i i.Teilband Jesaja 1-12, Neukirchen-Vluyn, 1972, 3. 9 wildberger, Jesaja: i. m. 2.3. 10 „Isaiah's song... is addressed to a Jerusalemite audience... reference to the destruction of the Northern Kingdom by Tiglath-pileser in 734-32 B.C.E...at the time of Isaiah of Jerusalem, the vineyard had been a metaphor predominantly associated with Israel (Hos 9:10; 10:1; 14:8; Psalm 80). But Isaiah's application of the parable in v. 7.. .extends the metaphor of God's vine­yard to the Southern Kingdom and thus threatens Judah with the same judgment that they had just seen visited upon their northern neighbours." - Kloppenborg, J. S.: Egyptian viticultural practices and the citation of Isa 5:1-7 in Mark 12:1 -9 Novum Testamentum, 44 no 2 2002,134- 159.137-138. 11 „Die Angeklagten werden als Partner ernst genommen; sie können und müssen sich selbst das Urteil sprechen. Gott der Richter wartet auf den Richterspruch vom Menschen!"Schneider, D.: Der Prophet Jesaja, Wuppertal und Zürich, 1993,113. 12 Müller, H.P.: öip qds heilig in jenni, E. (hrsg): unter Mitarbeit von westermann, C.: Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament Band II, München, Zürich, 1979, 589-609. 598. 2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 15

Next

/
Thumbnails
Contents