Sárospataki Füzetek 20. (2016)

2016 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Fodor Ferenc: Hálaadás az előttünk járókért. A pataki iskola 485 éve

Hálaadás az előttünk járókért. A pataki iskola 485 éve

ezek az ismérvek nem csupán az oktatás és nevelés7 összes feladatát határozzák meg, hanem lényegi pillérei az evangélium továbbadásának is. Éppen ezért Jézus Krisztus evangéliumából direkt módon következik az egyház számára az iskolák fenntartása és működtetése, mert ez a tevékenysége egybevág Istennek az egyház által a világért elgondolt üdvözítő akaratával. Az egyházi iskola nevelési tevékenységének alapja az ember teremtett mivoltából adódó méltósága, s az a felismerés, hogy az ember bűn által összetört méltóságát egyedül csak Jézus Krisztus váltsághalála és feltámadása adhatja vissza. Ezzel együtt az a meggyőződésem, hogy a református iskola nem lehet semmiféle ideológiai kényszernek az eszköze, Jézus Krisztus evangéliumának hirdetését azonban minden körülmények között vállalnia kell. Nem feledheti azt sem, hogy a dolgok és az ügyek fölött mindig az ember, a teljesítmény fölött pedig a nevelés van. Az egyháznak az oktatás és nevelés terén viselt felelőssége minden iskolatípusra, minden szakra és tantárgyra kiterjed. így töltheti be azt az előzőekből következő rendeltetését, hogy a rábízott ifjak testileg, lelkileg és intellektuálisan eljussanak addig, hogy megértsék: emberlétünkből adódó feladataink emberi módon oldhatók meg. De miközben megtanuljuk felmérni és megoldani az emberlétünkből adódó feladatainkat, arra is rájövünk, hogy az élet minden történésében jelen van a szellemi világ, mert emberlétünk önmagában nem értelmezhető, hanem egyedül Istennel való kapcsolatában.8 A református iskola megtanít arra, hogy a világnak egy darabjáért felelősséggel tartozunk, személyes felelősségünk építőkőként épül Isten nagy világrendjébe, de a világ végső rendjét maga Isten tartja kezében. Ebben a célkitűzésben benne rejlik a gyülekezet és református iskola sajátos egymásra hatása, az egyházi élet és a közélet összefüggései, melyekben Isten országa evangéliumának univerzálisan mennyei és vi- lágtávlatúan földi vonatkozásai fogalmazódnak meg. Ebben az összefüggésben lehet érteni a Káté klasszikus megfogalmazását, hogy „az igehirdetés szolgálata és az iskolák fenntartassanak. ”Az egyik a megismerhetőn túlnani szféráját szolgálja, a másik az ember számára megismerhető világ törvényeit és jelenségeit hivatott megfogalmazni és továbbadni. Mindkettőt ugyanaz az isteni kéz teremtette, ezért törvényszerűségei Isten létében azonos forrásból erednek. A református iskola a maga eszközeivel ugyanazt a célt szolgálja, mint az igehirdetés. Istennek a világgal és az emberrel való történését a megismerhető világ törvényszerűségei felől kiindulva, de a kijelentés kontrollja alatt, míg az igehirdetés Istennek az emberrel és a világgal való történését a kijelentés felől kiindulva vizsgálja. A Káté értelmezése szerint az igehirdetés és az iskola szolgálatának betöltése Isten örök9 nagy sahbat-)á.nak anticipációja. Ahol Isten igéjét hirdetik és tanulják — akár iskolai keretek között is (!) —, ott a hit a negyedik parancsolat tartalmát ragadja meg, mert mindkettő — igehirdetés és iskola — a Szentháromság Isten előtti hódolat csendjére nevel, ezért komolyan vétele ma is jellemző fokmérője az anyaszent7 Lexikon für Eltern und Erzieher (hrsg.: H. H. Groothoff, L. Salber, F.Satzvey) Kreuz Verlag, Stuttgart-Berlin, 1973.102. kk.

8 Kálvin János, A keresztyén vallás rendszere 1.1.2.

9 van Oosterzee János Jakab, A Heidelbergi Káté ötvenkét egyházi beszédben (ford.: Dr.Antal Géza), László Albert és Társa Kiadása, Debrecen, 1902.161.

2016-1 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 9