Sárospataki Füzetek 20. (2016)
2016 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Fodor Ferenc: Hálaadás az előttünk járókért. A pataki iskola 485 éve
Fodor Ferenc egyházban a kegyességnek.10 11 12 A református iskola az igehirdetéssel együtt azért szolgálja a negyedik parancsolat betöltését, mert mindkettő Isten teremtő, világot fenntartó, megváltó és megszentelő hatalmának meglátására nyit kaput. Az igehirdetés és az iskola egyszerre hordozza magában az univerzalizmust és a partikularizmust. Mindkettő univerzális, mert Istennek a kijelentés, illetve a megismerhetőség útján elsajátított teljességét hirdeti, de ugyanakkor partikuláris, mert Isten mindig több, mint a kijelentés vagy a megismerhetőség. A Második Helvét Hitvallás a tanítói hivatalon belül köti össze az oktatás és a hitre nevelés programját: „A tanítók oktatnak és az igaz hitre és kegyességre tanítanak. Eszerint igazolódik az előbbi tétel, hogy a református iskola Istennek az emberrel és világgal való történését a megismerhető világ törvényszerűségei felől kiindulva, de a kijelentés kontrollja alatt vizsgálja. Az iskolák létét reformátoraink kezdettől fogva fontosnak tartották. Luther azt írja, ha fel kellene hagynia az igehirdetői hivatással, az iskolamester vagy a tanár hivatását kívánná magának. Kálvin pedig ekként fogalmaz: „Isten bár egy perc alatt tökéletessé tehetné az övéit, mindazonáltal azt akarja, hogy azok csak az egyház nevelése mellett serdüljenek fel férfiúvá. ”*2 Kálvin a Szentírás alapján kimutatja a tanítók méltóságát, amikor „Isten különleges jótéteményének” nevezi szolgálatukat.13 Az anyaszentegyház tanítói hivatalát fontosnak tartja azért, mert általa az egyház a maga hitét vallja meg.14 Kálvin híres genfi iskolarendszerérői, felépítményéről most nem szólunk, megtettük azt másutt korábban. Itt most csak azt a szilárd elkötelezést szeretnénk érzékeltetni, amely az iskola iránti felelősséget motiválta. Buliinger a tanítás hiányát a vétkek forrásának minősíti, mert meg nem léte esetén sokan elesnek és ingadoznak.15 16 Az iskolák fenntartásával kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy „az eklézsia akkor él helyesen a javakkal, ha felhasználásuk által az egyház számára szükséges dolgokat beszerzi, megőrzi és karbantartja... 1,6 A Szentírásból vett és reformátorainktól örökített felelősséggel hordozzuk iskoláinkat. Imádkozva és dolgozva, ahogyan az évszázados magyar református iskolai hagyomány közvetíti nekünk. A pataki iskolák mind az oktatás minősége, mind a külső körülmények felelős gazdálkodáson alapuló bővülése terén jó lehetőséget biztosítanak a családok és az iskola közös kincsének: a gyermeknek. Szívünk hálája legyen mindezekért Istennek, kö- szönetünk pedig az oktatás terén előttünk járóknak: ismerősöknek és ismeretleneknek. 10 Nagy Sándor Béla, Hitünk pajzsa, Dunántúli Református Egyházkerület és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kiadása, Pápa-Komárom, 2013., 340. 11 Második Helvét Hitvallás XVIII. fejezet, Újszövetségi szolgák 12 Kálvin János, A keresztyén vallás rendszere IV.1.5. 13 Kálvin János, A keresztyén vallás rendszere IV.3.3.:,,... [Isten] különleges jótéteményben részesíti az embereket akkor, amikor tanítókat támaszt számukra..." 14 Patay Lajos, Kálvin János valláspedagógiája (Theologiai Tanulmányok, szerk.: Csikesz Sándor, 45. szám), Debrecen 1935. 72. lapján idézi. 15 Tőkés István idézi: A Második Helvét Hitvallás magyarázata II. A Romániai Református Egyház- kerület kiadása Kolozsvár, 1968. 73. 16 Tőkés István, i.m. 199. 10 Sárospataki Füzetek 20. évfolyam 2016-1
