Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film

Teológiai és film

újból elmondunk. Szerinte a filmek kifejezetten kortárs csatornájává válhatnak annak az elfojthatatlan emberi szükségnek, hogy történeteket meséljünk el az élet értelméről.98

4. Összegzés

Teológia és film viszonyában három alapvető nézetet különböztettünk meg. A teológia tekinthet úgy a filmes médiumra, mint segédanyagra, szemléltetőeszközre. Ennél az instrumentalizáló megközelítésnél dinamikusabb felfogással találkozunk teológia és film dialogikus megközelítésében. Ebben a viszonyulásban teológia és film kapcsolatában egyrészt a teológia publikus - ennek részeként dialogikus, sőt interaktív - jellege kerülhet előtérbe. Helga Kuhlmann megfogalmazásában: „ A teológiai beszéd korokat, embereket, helyeket és kapcsolatokat köt össze.”99 Teológia tehát ott történik, ahol interakció jön létre. Érdemes ezt a gondolatot misz- sziológiai szempontból is továbbvinni. A teológia missziói feladatai közé tartozik ugyanis, „hogy kontextuálisan megvilágítsa azt a kapcsolatot, amely Isten, Isten világa és Isten egyháza közt fennáll. Ha úgy tetszik, Isten, Isten világa és Isten egyháza közötti »dialógus« ez.. ,”100 Következésképpen - és valamelyest leegyszerűsítve - a misszió egyház és világ, evangélium és kultúra (esetünkben a kortárs kultúra filmes formája) interakciójaként is felfogható. Ebben az értelemben a missziói teológia a „teológia publikus fórumává” válik.101

Amennyiben a filmet az istenivel, a transzcendenssel való találkozás helyének tekintjük, a niebuhri tipológiát alkalmazva teológia és film kapcsolatára, az egy98 Albert J. Bergessen, Movies as Story and Metaphor= Albert J. Bergessen, Andrew M. Greeley, Godin the Movies, New Brunswick - London, Transaction Publishers, 2003 (15-26.), 15.

99 Helga Kuhlmann, A jó teológia mint az igazság és az eredményes élet gyakorlatának keresése = Milyen a jó teológia?, szerk. Wolfgang Huber, Budapest, Kálvin Kiadó, 2006,87-96,91.

100 Verstraelent („Van zendings - en missiewetenschap naar een gezamenlijke missiologie", 438.) idézi David J. Bosch, Paradigmaváltások a misszió teológiájában (fordította Boros Attila), Budapest, Harmat - PMTI, 2005,453.

101 Cl ive Marsh, Gaye Ortiz, Theology Beyond the Modern and Postmodern = Explorations in Theology and Film, eds. Clive Marsh, Gaye Ortiz, Oxford, Blackwell, Publishing, (1997) 2006 (245-255.), 254. A teológia nyilvános jellege {Public Theology/Öffentliche Theologie) több alapelvből is levezethető. A teológia publikus szerepe egyrészt Isten önkijelentéséből adódik: Isten kijelenti magát a világnak. Egy másik modell szerint a teológia felfogható úgy is, mint ami nyilvánossá teszi azt az ismeretet, amely választ ad az emberi létezés egyetemes kérdéseire. Egy harmadik megközelítés szerint pedig a vallás egyetemes jellegének ténye készteti a teológiát arra, hogy reflektáljon a hit és a nyilvános szférában cselekvés viszonyára. A nyilvános teologizálás módjára nézve is többféle megközelítést találunk. Az ún. közönség-modell különbséget tesz a teológia befogadó közönségei között, és megkülönböztet társadalmi, tudományos és egyházi közeget. Az apologetikus modell abból a feltevésből indul ki, hogy a teológia tartalmát egyetemes módon is ki lehet fejteni, úgy, hogy az hozzáférhető legyen mindazok számára, akik elfogadják az egyetemes tapasztalaton és racionalitáson alapuló érvelési kritériumokat. Ehhez a teológiának fel kell adnia hitvallásos és dogmatikus tekintélyelvűségét. A harmadik, a kontextuális modell - ahogyan azt neve is mutatja - arra törekszik, hogy tudatosítsa a teológiai hagyományt és a jelen helyzetet mint meghatározó kontextusokat. Eneida Jacobsen, Models of Public Theology, International Journal of Public Theology 6 (2012/1), 7-22.

2015-1 Sárospataki Fűzetek 19. évfolyam 79