Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Teológiai és film tikai élményben nem kognitív reflexió, hanem érzés útján lehet találkozni.66 Bírd számára a film nem újraértelmezi, hanem felfedi a valóságot,67 így számára azok a valóban vallásos filmek, amelyek a valóság kimondhatatlan misztériumának érzését keltik a nézőben.68 3.1.1. Transzcendenciamodellek Schrader és Bírd eltérő transzcendencia fogalommal dolgozik. A vallás és vallásosság fogalmának - ScHLEiERMACHERrel kezdődő - változása egyben a transzcendencia fogalmának a változását is magával hozta. Wessel Stoker ezeket a változásokat figyelembe véve négy transzcendenciatípust különböztet meg. Tipológiája alkalmasnak tűnik a transzcendencia teológiai, művészeti, kulturális felfogásainak egybevetésére.69 A típusoknál elmozdulást látunk a vertikális transzcendenciától a horizontális transzcendencia felé,70 mely irány egyben megfeleltethető az 1. fejezetben leírt változás irányával a vallás(osság) terén. (1) Az immanens transzcendencia Az Abszolút az evilági valóságban és azon keresztül tapasztalható meg. Isten (az Abszolút) és az ember elidegenedésük ellenére közvetlen kapcsolatban állnak, mivel az embernek közvetlen tudomása van az Abszolútról, közvetlen nyitottsággal rendelkezik felé. Az elidegenedés leküzdésével az ember valami olyasmit fedez fel, ami ismerős számára, még akkor is, ha határtalan módon fölötte áll. A transzcendens ebben az értelemben olyasvalami, amitől az ember elidegenedett, de amitől soha nem szakad el végképp. Ennek a felfogásnak változatait találjuk meg például ScHLEiERMACHERnél és TiLLiCHnél.71 (2) A radikális transzcendencia Az Abszolút a teljesen más, élesen elkülönül az evilági valóságtól. Isten (a Teljesen Más) és az ember radikálisan különböznek. Az ember istenivel való ta66 67 Két alapvető filmnyelvi elmélet különböztethető meg, az egyik szerint a film nem egyszerű mozgókép, a jelentés nem a képben van, hanem a képek egymáshoz való viszonyában (montázs) és a képek plasztikájában (megvilágítás, díszlet), ebben a felfogásban a filmes ábrázolás hozzáad a valósághoz. A másik elmélet szerint a kép kifejező értéke és a montázs háttérbe kerül, a filmes megjelenítés nem hozzáad a valósághoz, hanem felfedez benne valamit. André Bazin, A filmnyelv fejlődése = A.B., Mi a film? (fordította Baröti Dezső), Budapest, Osiris Kiadó, 2002 (24-43.), 27-28,30. 68 Bird, Film as Hierophany, 12-14. 69 Példa erre Brinkman: Jézus Incognito..., 35-36., ill. Heidi de Mare, Moments of transcendence in A.I.: The Moving Image and the Power of Imagination = Looking Beyond? Shifting Views of Transcendence in Philosophy, Theology, Art, and Politics, eds. Wessel Stoker, W. L. van der Merwe, Amsterdam - New York, Rodopi, 2012, 447-470. 70 Az egyes típusok sajátos kijelentés-és kultúrafelfogást is tükröznek. Wessel Stoker, Culture and Transcendende: A Typology = Looking Beyond? Shifting Views of Transcendence in Philosophy, Theology, Art, and Politics, eds. Wessel Stoker, W. L. van der Merwe, Amsterdam - New York, Rodopi, 2012 (5-28), 7. 71 i.m.,6. 2015-1 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 73
