Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Rácsok Gabriella izgalmas párbeszéd alakulhat ki arról, hogy film és filmnéző egy-egy konkrét interakciója révén milyen „hitek”, meggyőződések vagy kérdések kerülnek felszínre Istenről, emberről, megváltásról, reményről és egyéb központi témákról.50 A teológia ekkor kiindulási kérdésekként tekinthet a művészi és egyéb kulturális formákban megfogalmazott létértelmezésekre, itt pedig már a teológia apologetikus jellege is előtérbe kerül.51 3. A film a találkozás helye A harmadik alapvetőnek tekinthető megközelítés egybeesik azzal, amit May autonómia elméletként ismertet.52 May ezen alapvetően azt érti, hogy egyik terület (teológia, film) sem vethető alá a másik normáinak. Ebben az esetben a dialógus teonóm megközelítéséhez képest eltolva a hangsúlyt, magában a filmes nyelvben kell megnyilvánulnia a vallásos világkép lehetőségének, a rendezői szándéktól és a szereplő vélt végső meghatározottságától függetlenül. Ebben az értelmezésben May számára a film teológiai elemzése során „a film alaki struktúráinak azokat a dimenzióit kell feltárni, amelyek a vallási [...] kérdések vizuális analógiáját jelenítik meg.” May a vallási kérdések három csoportját különbözteti meg: a világegyetemre (végső valóság), a másikra (teodicea kérdése) és az önmagámra (üdvösség) vonatkozó kérdések. A teológiai kérdések mozgóképi analógiájának elemzője a film által elbeszélt történetre összpontosít, mely a film alaki elemeiből áll össze: a kompozíció, a kameramozgás és a vágás a filmben ábrázolt világra vonatkoznak; a fizikai valóság megválasztása, a snitt (kameratávolság) és a beállítás (mise-en-scé- ne) az emberi kapcsolatokra vagy azok hiányára utalnak; míg a kameraszög az emberi szubjektum érzését célozza meg a nézőben.53 May vallási esztétikai megközelítésének lényege az, hogy a vizuális történet (mint elbeszélés és kép) olyan konkrét megjelenési forma, amely képes előhívni szakrális jelentést annak belső mélységeiből.54 Johnston ezt úgy fogalmazza meg, hogy a filmeknek olykor megvan az a sákramentális képessége, hogy a transzcendens megtapasztalását, az istenivel való találkozás élményét nyújtsák a nézőnek.55 Ezekkel a felvetésekkel kapcsolatosan is több elméletet szükséges áttekintenünk. 3.1. Találkozás a Transzcendenssel Az amerikai filmrendező és forgatókönyvíró, Paul Schrader A transzcendentális stílus a filmben című írásában a film az a médium, amelyen keresztül az isteni valóság közvetlenül közvetítődik olyan könnyed és hatékony módon, ahogyan az 50 Marsh, Theology and Film, 61. 51 Vö. Tillich, Rendszeres teológia, 24. 52 John R. May, Contemporary Theories Regarding the Interpretation of Religious Film = The New Image of Religious Film, ed. J.R.M., Franklin, Wl, 2000, 17-37. 53 May, Visual Story..., 25-26,31 -32,36,43. 54 i.m., 28 55 Johnston, Reel Spirituality..., 74-77. 70 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-1
