Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Rácsok Gabriella zés eredményeinek kreatív továbbgondolása.34 Jellemző tehát, hogy ebben a gondolkodási rendszerben nem a Szentírás a kizárólagos és teljes hordozója a teológia tartalmának, ami azonban még nem zárja ki a Szentírás elsődlegességet. Kreitzer gondolataira később sok elemző építi filmkritikáját. Hatása, in- tertextuális szemlélete érződik például Johnston írásán is, aki az úgynevezett „teológiai imperializmus” vétkét akarja elkerülni, amikor amellett érvel, hogy a filmmel folytatott teológiai párbeszédben először a filmet „önmagában”, saját szempontjainak megfelelően kell szemlélnünk. Filmnézés közben meg kell próbálnunk „kiiktatni” a körülöttünk lévő világot, meg kell szabadulnunk az „ez olyan mintha” érzésétől, és teljes mértékben át kell adnunk magunkat a mozgógép fantáziavilágának, illetve engednünk kell, hogy az sugalljon jelentést és irányt.35 Johnston szerint ez a mozgóképnek tulajdonított episztemológiai elsőbbség még nem teszi a teológiát másodlagos fontosságúvá. A hit primátusa továbbra is fennáll. Érvelése szerint a filmnézés és a vallásos hit természete egyaránt megkívánja azt, hogy a filmnézés élménye teológiai szempontokkal egészüljön ki. Módszerében tehát a sorrendiség válik hangsúlyossá: a teologizálás nem megelőzi, hanem követi az esztétikai élményt.36 KREiTZERt és JoHNSTONt egyaránt bírálja William Romanowski és Jennifer L. Vander Heide írása.37 A szerzőpáros úgy értékeli, hogy tévedéseket hordoz az az előfeltevés, miszerint előzetes állásfoglalásainkat (teológiánkat) képesek vagyunk zárójelbe helyezni annak érdekében, hogy a filmet „önmagában”, saját szempontjainak megfelelően szemléljük. Szerintük a teológia és film dialógusának ilyen felfogása számos alaptalan feltételezésnek enged utat arról, hogy a nézők képesek felfüggeszteni előzetes meggyőződéseiket és értékeiket. Szinte elképzelhetetlen, hogy a nézők kikapcsolhatják kognitív világukat, amelyen belül léteznek,38 annak érdekében, hogy filmet nézhessenek. Ellenkezőleg, a film megértéséhez 34 La rry J. Kreitzer, Gospel Images in Fiction and Film: On Reversing the Flermeneutical Flow, London - New York, Continuum, 2002,15-16; Larry J. Kreitzer: Pauline Images in Fiction and Film, 29-30. Larry J. Kreitzer, The New Testament in Fiction and Film: On Reversing the Flermeneutical Flow, Sheffield Academic Press, 1993,19. Larry J. Kreitzer, The Old Testament in Fiction and Film: On Reversing the Hermeneutical Flow, Sheffield Academic Press, 1994,13. 35 Brant tézise megegyezik Johnstonéval: ahhoz, hogy a film teológiai vagy vallási tartalmat közvetítsen, a befogadónak nincs szüksége előzetes teológiai vagy vallási ismeretre. Jonathan Brant, Paul Tillich and the Possibility of Revelation Through Film, Oxford University Press, 2012, 49-50. 36 Johnston: Reel Spirituality..., 64-69. 37 William Romanowski, Jenniger L. Vander Heide, Easier Said Than Done: On Reversing the Hermeneutical Flow in the Theology and Film Dialogue, Journal of Communication and Religion 30. (2007), 40-64. 38 Berger „plauzibilitási struktúráknak" nevezi ezeket a hihetőségi/elfogadhatósági szerkezeteket, melyek alapvetően befolyásolják, hogy mit és miért fogadunk el igaznak. Olyan társadalmi folyamatok, amelyek folyamatosan megerősítik vagy rekonstruálják a legitimizáló és a legitimizált világot egyaránt. Erős plauzubilitási struktúrák esetén a legitimizáció egyszerű; gyenge plauzibilitási struktúrák esetén a legitimizációnak erősebbnek és bonyolultabbnak kell lennie. A vallás mindkét esetben képes legitimizációs tényezőként jelen lenni. Peter L. 66 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -1
