Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Teológiai és film kulturális helyzetükkel interakcióban fejtettek ki témákat. Jewett ezek közül a tisztelet, szégyen, kegyelem és győzelem fogalmaira összpontosít.31 A filmre irányuló figyelem ebben az esetben a kortárs teológiát a bibliai szövegekre adott reflexióval tájékoztatja, a dialógusból magából pedig az igazság kont- extuális formái kerülhetnek felszínre. Jewett értelmezésében ezek felismerése, megfogalmazása már nem filmkritikusi, hanem az egyház prófétai küldetéséből fakadó feladat. Jewett státuszbeli különbséget lát egyrészt a regények és filmek, másrészt a Szentírás között. Megközelítése érinti a kijelentés és a Szentírás viszonyának kérdéskörét. Jewett számára a Szentírás primus inter pares, mely kiállta az idők próbáját a keresztyén közösségben, és amely olyan végső igazságot jelent ki, amely nemzedékeket ragadott és ragad meg ellenállhatatlan erővel a konkrét történelmi helyzetekben megszólalva. Ugyanakkor azt is fenntartja, hogy a film saját jogán is képes igazságot kijelenteni, azaz a filmes elbeszélés megjeleníthet olyan világképet és felkínálhat olyan jelentést, amely megkülönböztethető a Szentírásban található vallási vagy teológiai jelentésektől. Ez indokolja számára az igazság filmes verziója és a bibliai szöveg közötti hiteles dialógus keresését.32 2.2. A hermeneutikai folyamat megfordítása Larry Kreitzer ívek és hidak helyett inkább a néző (mint értelmező) és a film (mint szöveg) közötti „hermeneutikai körről” beszél, melyet az értelmező saját teológiájának és a szöveg történelmi kontextusának felismerése, valamint az eredeti jelentés feltárásának megkísérlése alkotják. Kreitzer „interdiszciplináris hermeneutikája” egy sajátos elven alapul, amelyet a szerző a „hermeneutikai folyamat megfordításának” nevez. Ez abból a feltevésből indul ki, hogy a bibliai tudományok, az irodalom és a mozgókép világa egymást átfedő területeket tartalmaz, amelyek új felfedezéseket kínálnak. Kreitzer bibliai történetek irodalmi és filmes adaptációit elemzi, nem pusztán azért, hogy megvilágítsa (a már egyébként is ismert) jelentésüket, hanem mélyebb jelentésekről beszéljen, és közelebb kerüljön a bibliai szövegek értelméhez az irodalmi és filmes alkotások által megfogalmazott kérdéseknek és felvetéseknek köszönhetően. „Sokat nyerhetünk bibliaértelmezésünk tekintetében, ha megvizsgáljuk, a későbbi nemzedékek írói és filmkészítői hogyan fogtak fel, használtak fel és dolgoztak át bibliai fogalmakat, témákat és motívumokat.”33 Az értelmezési folyamat a következőképpen fordul meg: mai kulturális kifejeződési formák (irodalom és film) visznek közelebb az ősi szövegek megértéséhez. Az értelmezési folyamat nem a Szentírásból, hanem annak a (nyugati) kultúrára gyakorolt hatásából indul ki. A filmkritikus feladata ebben az esetben a kapcsolódási pontok meglátása, majd az egymás mellé helye31 Robert Jewett, Saint Paul At the Movies: The Apostle's Dialogue with American Culture, Westminster John Knox Press, Louisville, Kentucky 1993,7,9,11; Robert Jewett, Saint Paul Returns to the Movies: Triumph Over Shame, Grand Rapids, Ml - Cambridge, Eerdmans, 1999,4. 32 uo. 33 Larry J. Kreitzer, Pauline Images in Fiction and Film, Sheffield Academic Press, 1999, 28-29. 2015-1 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 65
