Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film
Rácsok Gabriella megközelítés hajlamos arra, hogy a film és egyéb szövegek között olyan összefüggéseket lásson, amelyek csak az értelmező gondolkodásában léteznek.28 2. A film a teológia dialógus partnere - intertextuális megközelítések Ahogyan arról korábban írtunk, a filmek új kontextusba helyezik, és ezáltal újraírják a bibliai történeteket. Ugyanazok a szavak új jelentést kaphatnak egy új médiumban, illetve egy új kulturális kontextusban: a bibliai történetek filmes feldolgozásai tehát egyben értelmezések is, mozgóképi kommentárok nemcsak magukról a történetekről, hanem azokról a kultúrákról, amelyekben az írott szöveg és a filmes alkotás létrejött. A filmes megjelenítés ebben az esetben úgy is a teológia részévé válhat, hogy a film mint „szöveg” más „szövegek” mellé helyezhető, lehetővé téve ezzel a dialógust. Például a filmes feldolgozás olyan módon hivatkozik egy korábbi szövegre (esetünkben a Szentírásra), hogy azzal a korábbi szöveg felidézésén túlmutat, ezzel szinte megköveteli az olvasótól/nézőtől, hogy ki nem mondott vagy elrejtett összefüggéseket fedezzen fel a két szöveg között. A lényeg tehát az intertextuális összefüggések keltette hatások megértése. Pope az irodalomból ismert metalepszis29 elnevezést használja erre a megoldásra. A filmes „szövegre” alkalmazva ez azt jelenti, hogy a film tartalma a szentírásbeli szövegekkel kerül összevetésre, mely során - legalábbis elméletben - az összefüggések feltárása új jelentések felfedezését teszi lehetővé mindkét „szövegben”, mivel a jelentés nem magában a szövegben található, hanem azon túl, a szöveggel való dialógusban.30 2.1. Értelmezési híd múlt és jelen között Teológia és film viszonyának vizsgálatában és szemléltetésében az egyirányúság szűkített értelmezési kerethez vezet. Erre hívja fel a figyelmet Robert Jewett, amikor e vizsgálatban a múlt és a jelen között húzódó „értelmezési ív” szükségességéről beszél. Az ív hidat képez antik és modern szövegek és elbeszélések között. Az ív egyik vége az antik világban gyökerezik, a másik a kortárs kulturális helyzetben, ahogyan az egy konkrét filmben kifejezésre jut. A filmkritikus ebben az esetben nem pusztán a már létező bibliai, vallási fogalmak mozgóképi analógiáját keresi, hanem a dialógust az értelmezési ív mindkét végéről szemügyre veszi, hiszen a szentírók (Jewett esetében konkrétan Pál apostol) és a filmkészítők is saját 28 Melanie J. Wright, Religion and Film: An Introduction, I.B. Tauris & Co Ltd, London - New York 2007.20. Jó példa erre a Mátrix trilógia első epizódja, amelyre keresztyén evangelizációs kampányt építettek azzal a meggyőződéssel, hogy rejtetten keresztyén ortodox tanokat közvetít. Vagy éppen riogattak vele, mint a keresztyén gnosztikus tanok burkolt közvetítőjével. De ugyanígy a buddhizmus és a hinduizmus egyes elemeinek filmes illusztrálására is gyakran citálták. L. erről William L. Blizek, Religion and the Movies = The Continuum Companion to Religion and Film, ed. William L. Blizek, London - New York, Continuum, 2009,19-28, 19-20. 29 Vagy: a metonímia azon faja, amelyben az ok helyett az okozatot, az előzmény helyett a következményt nevezik meg [pl. halál helyett sír]. 30 Pope, Salvation in Celluloid..., 23. 64 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -1
