Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Teológia és film

Teológiai és film

1.3. Teológiai igazságok mozgóképi analógiája

Teológia és film viszonyának megállapításában érthető igényként fogalmazódhat meg, hogy a film illusztráló, szemléltető segédanyag lehet a teológia számára. Ez nemcsak a bibliai történetek megfilmesítését, hanem egy-egy teológiai tétel, szubjektívan megélt vallási igazság vagy etikai dilemma szemléltetését is jelentheti. Steve Nolan szerint ebben az esetben a teológiai filmkritika „mozgóképi analógiákat” keres.24 Az analógiák megtalálására Telford a következő szempontrendszert ajánlja:25

. a film címe vallási/teológiai témát, motívumot vagy szimbólumot tartalmaz;

. a film cselekményének része a természetfeletti vagy a transzcendens; a film cselekményének kontextusa valamilyen vallási közösség; a film közvetlen vagy közvetett módon vallási személyekről, szövegekről vagy helyekről szól;

. vallási fogalmak mentén mutatja be a szereplő(k) átalakulását, jellemfejlődését (megtérését);

• vallási vagy etikai témákat és kérdéseket dolgoz fel.

Idetartozik még jellemzően a rendezői szándékot vagy a rendező életrajzát mint vallásos hátteret alapul vevő teológiai filmkritika is. Ebben a szemléltető funkciót hangsúlyozó, és a filmművészetet Robert K. Johnston szerint inkább szolgálóleánnyá minősítő, kisajátító26 megközelítésben a teológia statikus felfogásával találkozunk. A teológia egyfajta heteronóm27 hozzáállást tanúsít, amikor is teológia és film kapcsolatának értékelési szempontjait a teológia szabja meg. Ez a

24 Steve Nolan, Towards a New Religious Film Criticism: Using Film to Understand Religious Identity Rather Than Locate Cinematic Analogue = Jolyon P. Mitchell (Editor), Sophia Marriage, (Author) Mediating Religion: Studies in Media, Religion and Culture, London - New York, Continuum, 2003,169-78. Bibliai történetek mozgóképi analógiáját gyűjti egybe: Adele Reinhartz, Scripture on the Silver Screen, Westminster John Knox Press, Louisville, Kentucky, 2003.

25 William R. Telford, Religion, the Bible and theology in recent films 1993-1999, Epworth Review 27 (2000/4), 31-40; William R. Telford, Religion, theology and the Bible in recent films (1993-2004) = Cinema Divinité: Religion, Theology and the Bible in Film, eds. Eric S. Christianson, Peter Francis, William R. Telford, London, SCM Press, 2005, 347-352. A szempontrendszer lehetővé teszi az explicit és implicit vallási tartalom azonosítását egyaránt.

26 Robert K. Johnston, Reel Spirituality: Theology and Film in Dialogue, 70-73. Johnston szerint ebből az is következik, hogy egy film kifejezetten vallásos szimbólumok és formák nélkül is lehet vallásos, amennyiben hiteles ábrázolását adja az embervoltnak. Ld. még erről: Linda Mercadante, Using Film to Teach Theology, Theological Education 42 (2007/2), 19-28. További példák erre a megközelítésre. John R. May, Nourishing Faith through Fiction: Reflections of the Apostles'Creeds in Literature and Film, Franklin, Wl, Sheed and Ward, 2001.

27 T. S. Eliot irodalomelméleti kategóriájából indul ki John R. May, Visual Story and the Religious Interpretation of Film = John R. May (author), Michael Bird (contributed, Religion in Film, Knoxville, TN, University of Tennessee Press, 1982,23-43.

2015-1 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 63