Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium a rendszerváltás idején

Hörcsik Richárd

Egyetlen kérésem volt Tőkés Lászlóhoz, hogy a másnapi istentiszteleten, a zsúfolásig megtelt református templomban és a hideg ellenére is a templomon kívül rekedt több ezres hallgatóságnak mondja el: miért kell ismét egyházi kezelésbe venni a Gimnáziumot! Mert ez egyfajta „lelki” nyomásgyakorlás volt a pataki tanácstagokon és a térség bizonytalan vezetőin.

Ehhez természetesen kellett Ujszászy Kálmán „védőernyője” és egy rugalmas városi vezető, Takáts Gyula, aki egyben a város első titkára is volt. Azt hiszem, ezek a mozzanatok jól jellemzik a város rendszerváltó hangulatát, amibe jól illeszkedett a Kollégium visszavételének folyamata is.

De nemcsak Takáts Gyula rugalmassága és mondhatni merészsége volt fontos (ne feledjük ő ekkor nemcsak tanácselnök, hanem párttitkár is volt!), hanem a városi tanácsban ott ültek a pataki nagy öregek: Ujszászy Kálmán, Ködöböcz József stb., akik mintegy „paterfamiliáris-ként” évek óta segítették a város vezetését.

4. Az ÚJRAINDULÁS ELŐKÉSZÍTÉSI FÁZISAI

Az 1951/52-ben államosított Kollégium tulajdonosa a Tiszáninneni Református Egyházkerület volt. így — a nyolcvanas évek második felében kialakult országos közhangulatnak megfelelően — logikus lépésként látszott, ha a Tiszáninneni Egyházkerület is bejelentkezik egykori tulajdonának a visszaszolgáltatására. Erre a feladatra — nyilván Ujszászy Kálmán és az öreg pataki diákok ösztönzésére is — vállalkozott Kürti László püspök.32 Ehhez bizonyára felhasználta országgyűlési képviselői mandátumát is, hogy Tóth Károly mellett - aki szintén országgyűlési képviselő is volt — ráhatással legyen „e történelemi lehetőség” kimunkálására. Elsőként juthatott információkhoz, például az iskola visszaadások helyzetéről, akár a Grósz-, akár a Németh- kormány alatt. „ Országgyűlési képviselőségem lehetőséget adott arra, hogy a parlamenti ülések szünetében személyes beszélgetésben hozzam elő ügyünket Glatz miniszter úrnak”- emlékezik vissza Kürti László.33

Nem tisztem itt az ő munkáját megítélni, hogy ebben mennyire játszott közre „az ő patakivá formálódása,” és mennyire látta eszköznek Patakot a közeledő rendszerváltás és püspökválasztás túlélésére. Tény az, hogy felismerte a pataki kollégium visszavételében rejlő történelmi lehetőséget, és ennek érdekében felvállalta a sokszor késhegyig menő politikai és egyház-politikai küzdelmet is.34

32 Lásd erre vonatkozóan Kürti László visszaemlékezését.„Historia Restitutionis Scholae Pataki- ensis - A sárospataki iskola visszaszerzésének története, "in Deák Gábor, Demeter Gyula, Simonné Gajda Edit (szerk.): Tanúim lesztek, Emlékkönyv, Vallomások, megemlékezések Sárospatakról és a 465 éves Református Kollégiumról, a magyar honfoglalás 7100. évében, Miskolc, 1996. 77-85.

33 uo.83.

34 uo. 77-85. Egyházpolitikai viszonylatban komoly feszültség húzódott Tóth Károly és Kürti László püspök között, ami például a Zsinati Tanács ülésein nem egyszer előjött a pataki kollégium visszavételének ügyében. Tóth Károly a leghatározottabban elutasította a pataki iskola visszakérését. A politikai porondon pedig Németh Miklós és Grósz Károly között kellett laví146 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4