Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Áron: Nyelvében élő nemzet. Egy toposz szerepe az 1840-es évek erdélyi román politikai gondolkodásában
Kovács Áron szavakat vett át. A szerkesztő lapja második számában már jegyzetet volt kénytelen közölni, melyben megmagyarázta álláspontját azoknak, akik nem értettek minden szót az első számból, túlzottnak érezték a latin kifejezések számát, vagy csupán a végződések hangzásával voltak elégedetlenek. Cipariu a latin kifejezésekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azok használata annyira megszokott, hogy nem hiszi, hogy megértésükhöz szótárra lenne szükség. Emellett kiemeli, hogy lapját a fiataloknak és olyan férfiaknak szerkeszti, akik az előre menő úton haladnak, nem a múlt, hanem a jövő felé tekintenek. Ezzel a programmal lényegében burkoltan maradinak nevezett minden, a lapja nyelvét ért kritikát. Bár jelen cikkünkben nem áll módunkban a román nyelv szókincsének modernizációjára hosszabban kitérni, nem kerülhetjük meg az 1830-as és 40-es évek korszakának jelentőségét ebben a kérdésben. A Foaie pentru minte, inimä /z literaturä és a Gazeta de Transilvania szerkesztője, George Barijai mindig kiemelkedő szerepet tulajdonított a politikai és gazdasági kérdéseknek, és lapjaiban nagy számban jelentek meg ismeretterjesztő jellegű cikkek és fordítások ezekről a témákról, feltételezhetően óriási szerepet játszva a szakszókincs bővítésében és elterjedésében is. Példaként megemlíthetjük a szerkesztő Gazeta de Transilvania-ban 1843-ban megjelent Bank című cikksorozatát, melynek szakszókincsét az 1825-ben kiadott Budai lexikon49 szócikkeivel összevetve meglepő gyarapodást állapíthatunk meg: A Budai lexikonban még nem szerepel például a bank kifejezés, Baritiu cikkében viszont már öt banktípust különböztet meg, és külön szavakat használ a jegybank, a biztosítási bankok, a letéti bankok, a váltóbankok és kölcsönöket folyósító bankok típusaira. Hasonló jelenség mutatható ki a lexikonhoz képest pénzügyi eszközökre vonatkozó területén is: van külön kifejezés a részvényre, államkötvényre és a lottókötvényre is. Ezeken kívül egyről háromra bővült a kamatra használt szavak száma, és olyan fogalmak is leírhatóvá váltak, mint pénzügy, nemzeti tőke, spekuláció, krízis és államadósság.49 50 Összességében tehát — amint azt Barifiu cikke igazolja - a két forrás kiadása között eltelt 18 évben elkezdődött a román nyelv gazdasági szakszókincsének fejlődése, mely alkalmassá teszi arra, hogy a 19. század első felének pénzügyeit leírja.51 A román nyelv funkcionális modernizálásának programjában a szókincs mellett további lényeges elem az ábécé és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyesírás kérdése. A. a románok sürgető ébredésének elmaradásáért az ábécét teszi felelőssé, és az ébredés első lépésének ő is az irodalmi nyelv megteremtését tekinti. Az irodalmi nyelv egy olyan közeg, melyet mindenki megért. A megértés legfőbb akadályát a románok körében a cirill betűk használatában találta meg: 49 Az általam az összevetéshez használt kiadás bibliográfiai adatai: Maior, Petru: Lesicon romá- nescu-látinescu-ungurescu-nemfescu seu lexicon valachico-latino-hungarico-germanicum, Budae, Typis et SubtimusTypographiae Regiae Universitatis Hungaricae, 1825. 50 Barif, Gheorghe: Bank, 1. rész, Gazeta de Transilvania, VI. évfolyam, 3. szám, 1843.; Barif, Gheor- ghe: Bank, 1. rész, Gazeta de Transilvania, VI. évfolyam, 4. szám, 1843.; Maior, Petru: i.m. 51 A fenti gondolatsort a szakszókincs kibővüléséről sokkal inkább szánjuk figyelemfelkeltésnek, mint bármiféle konzekvencia levonásának. (K. Á.) 104 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
