Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Áron: Nyelvében élő nemzet. Egy toposz szerepe az 1840-es évek erdélyi román politikai gondolkodásában
TANULMÁNYOK Kovács Áron NYELVÉBEN ÉLŐ NEMZET EGYTOPOSZ SZEREPE AZ 1840- ES ÉVEK ERDÉLYI ROMÁN POLITIKAI GONDOLKODÁSÁBAN Az 1830-as és azl840-es évek gyökeres átalakulásokat hoztak az erdélyi román politikai életben. Mind a politikai elit szerkezetében, mind kommunikációjában hatalmas változások mentek végbe. A politikai generációváltással a románság képviseletér az 1840-es évekig ellátó püspökök helyét egy új, Balázsfalváról kikerült világi értelmiségi réteg vette át. I. Tóth Zoltán kifejezésével élve 1830-ban véget ért a „pangás” időszaka. 1837-től a Foaia Dumini- cii, majd hangsúlyosabban 1838-tól a Foaie pentru minte, inimä si literaturá és a Gazeta de Transilvania című lapok megalapításától a megélénkülés nyilvánosan is érezhető. Ezen új elit első komolyabb konfliktusvállalására 1842- ben, a Stephan Ludwig Roth által nyelvharcnak aposztrofált vitában került sor. Ez év januárjában a kolozsvári országgyűlés elé került egy törvényjavaslat, mely a magyart állam-, oktatási és templomi nyelvvé kívánta tenni, nagy visszhangot kiváltva ezzel mind a szászok, mind a románok között.1 Az ekkor keletkezett tiltakozások már erősen magukon viselték a herderi filozófia hatását. A nemzeti nyelv és az azon keresztül hozzáférhető kultúra, mint a nemzet életének biztosítékai jelentek meg. Ez magával hozta az asszimilációtól és a nemzethaláltól való félelmet is. A nyelv ily módon kiemelkedő szerepet kezdett játszani a román politikai gondolkodásban. Cikkünk ezen szerep különböző aspektusait járja körül. Részletesen kitér arra, hogy miként jelenik meg a nyelv az erdélyi román romantika politikai filozófiájában az 1840-es években, és milyen kapcsolatban áll a nemzettel. Tárgyalja továbbá fejlesztésének kérdéseit is: a literatúra megalkotására, a fordítások, a szókincsbővítés és az ábécé szerepére, bemutatva azt az eszme- rendszert, melyben a nyelv a nemzeti közösség fejlesztésének motorjává vált. 1 Tóth Zoltán: Az erdélyi és magyarországi román nemzeti mozgalom (1790-1848), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959, 65-86. 2015-4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 95