Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Csorba Dávid: „Nagy a dolog rajtad, az idő pedig rövid hozzá.” A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása
Csorba Dávid játék fogalom használatát. Azaz az 1663-as szövegben megidézett helytelen ünneplési szokások mind bevonódnak a bibliai (és csak részben az angliai) értelmű játék fogalma alá, s annak felesleges s káros voltát jelenítik meg. Ismét más közegben jelenik meg a következő példánk: a Lampe által kiadott Debreceni Ember Pál-féle magyar protestáns egyháztörténet függelékében, a szintén névtelenül közreadott, Kocsi Csergő Bálint-féle Narratio brevis egyik apologetikus célzatú utalásában olvashatjuk ezt: „a tanulók szokása szerint a pápai gyerekek és iskolás ifjak kivonultak szerdán és szombaton dobbal, zászlókkal felszerelve a mezőre felfrissülés végett” (az eredetiben: „ut mos erat Studentibus, diebus Mercurii & Sabbathi Recreationis causa prodierunt”).49 A volt pápai rektor beszámolója a hagyományról hitelt ad szavainak, jóllehet az ez időbeli iskolai törvényeik nem maradtak ránk. Ezek alapján annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a Narratio brevis keletkezésekor (1674 és 76 közt íródott) a pápai református kollégiumban élő gyakorlatról kaphatunk beszámolót, a heti kétszeri rendszerességgel megtartott tornaórákról. Ez az adat ugyanakkor a református kollégiumokra általában igaz volt: a fennmaradt 1657-es debreceni iskolai törvényekből tudjuk, hogy volt sportalkalom. Az 1657-es, majd az ezt megújító 1704-es debreceni iskolai törvények ugyanis rendelkeztek ennek módjáról („recreandi animi et corporis causa relaxationem a studiis impetratam habet”), sőt visszautaltak az ehhez a törvényszöveghez igénybevett sárospataki 1621-es törvények hasonló cikkelyeire.50 A debreceni és a pataki törvény egyaránt kiemelte a test és a lélek pihenését elősegítő testmozgás szükségességét, de egyben eltiltott a felesleges szórakozásoktól (nyilazás, birkózás, kővel hajigálás, kártya- és kockajáték, bárgyú beszélgetések). Ezen túl speciális pénz- és egyéb büntetést kapott a pataki diák, ha az úszás, fürdés, csónakázás, madarászás, falmászás, télen pedig a korcsolyázás, szánkózás, hógolyózás szórakozásaira fecsérelte a drága időt, a debreceni pedig ezen túl eltiltatott a tánctól és a botanikus kert rongálásától.51 A felvigyázók (custos, mai értelemben a hetes) kötelességei közt tartotta számon a pataki törvény, hogy a gyermekek erkölcsére, magaviseletére és a latin nyelvűségére figyeljenek akkor is, amikor „in pratum recreandi causa dimissos”, azaz hasonlóan a pápai példához itt is volt az iskola rétjén játék és mozgás.52 49 Kocsi Csergő: i.m. 556; Lampe, Friedrich Adolf: [Debreceni Ember Pál], Reformatae in Hungária et Transsylvania, Utrecht, Poolsus, 1728,763. 50 A debreczeni református főiskola törvényei s az ezeket aláírt tanulók névsora, I. Törvények 1657- ből.Leges Scholae Debreczinae de studiis, moribus officiisque scholarium. Anno Christi MDCLVII. statutae, közli:Thury Etele (szerk.) Iskolatörténeti Adattár, 2. k., Pápa, ORTE, 1908, 78 (De moribus Scholarium, Art. XXI); A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei (a latin szövegek és magyar fordításuk), szöveggond. végezte: Szentimrei Mihály: Sárospatak, 1996, 58-59 (Leges de moribus, XIX. lex). 51 Thury Etele: i..m., 78-79 (De moribus Scholarium, Art. XXI—XXIII, XXV); Szentimrei Mihály: i.m., 58-61 (Leges de moribus, XIX-XXI, XIV), 90-93 (Poenae). 52 Szentimrei Mi A kora újkori kegyességi könyvek sport-felfogása hály: i.m., 80-81 (De officio custodum). 92 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
