Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Ézsaiás és Jeruzsálem. Jeruzsálem jelene és jövője az Úr szava és az Úr napja tükrében (Ézs 2-4)

Enghy Sándor

az ilyen nyelvtani formák személyekre korlátozzák a történést, vagyis ez itt egyértelműen azt fejezi ki, hogy amint a bűn megítélésekor senki nem kerülheti el az egyéni felelősségrevonást, és nem bújhat a kollektív módon elkövetett bűn palástja alá egy közösségben, a hűségnek is megvan a maga jutalma egyénekre lebontva, amikor adott esetben egy közösséget sújt az ítélet. A két Nif.-t DELITZSCH30 így fordítja: übriggelassen, übriggeblieben. Az igetörzs mediopasszív formája kiválóan mutatja az emberi felelősséget a megmaradásban: a megtartás nyilván JHWH műve. O megtartja népének tett ígéretét, de senki nem lesz automatikusan JHWH cselekvésének tárgya. Jól látják ezt azok, akik a szent fogalmával hozzák kapcsolatba a megmaradást a versben, JHWH cselekvésére téve a hangsúlyt, s arra, ami nem érhető el ugyan emberileg, de Ő megadja,31 s mindezt úgy, hogy Jeruzsálem lesz JHWH cselekedeteink középpontja, eszkatológiai távlatokban.32 Az ítélet azonban mutatja, hogy nem elég az, amit JHWH tesz a megtartásért, népének is akarni kell a megmaradást. Bizonyára nem mindegy, hogy a nép miként él, mit kezd a JHWH-hoz való tartozással a maga életében, és lehet-e egyáltalán szentnek nyilvánítani, mondható-e bárki által is szentnek (-íatj’ 2íi"if3 - Nif.-3. vers), aki nem él a JHWH-hoz való tartozás mércéje szerint? Igen, ez sokszor azt jelenti, hogy elfogadja-e, amit JHWH tenne érte, vagyis hogy reagál arra, amit O tesz? Ezért beszélhetünk a szentség, a JHWH-hoz való tartozás objektivitásáról és szubjektivitásáról,33 mert hát szentnek lenni szubjektív módon is lehet, amikor az ember magát annak tartja, de önmagán kívül ezt senki nem erősíti meg. Hiába tartozik valaki JHWH-hoz az O tulajdonaként, ha megszentségteleníti az O nevét, nem mutatva a Hozzá való tartozás jeleit. Isten népe történelme folyamán sokszor eljátszotta az Istenhez való tartozás objektivitását, s a kiválasztás ténye sem védte meg az ítéletben jelentkező pusztulástól.

JHWH azonban az ítéletben is életet kínál. FOHRER34 felfogásában Jeruzsálem babiloniak által történő ostromakor is azért lehetséges a pusztulás ellenére megmaradni, mert az a kifejezés, hogy fflbíhTa oynb ainsirbs a 3. versben azokra vonatkozik, akiket Isten kiválasztott, elrendelt az életre, és nevük ott van az élet mennyei könyvében. Ez a megfogalmazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a próféta a földi dolgok mintájára beszél az eljövendő Jeruzsálemről, mely szerint nem is lehet más a dolgok

30 Delitzsch : Biblischer Commentar über den Prophet Jesaia i. m. 88.

31 „being „holy" is not something that man achieves, but something that is divinely given.,, - LEUPOLD: Exposition of Isaiah i. m. 105.

32 WILDBERGER megfogalmazásában: „Jerusalem als Kultzentrum... Kristallisationspunkt der Judenschaft... in der Heilshoffnung der Judenschaft steht die Stadt mit ihrem Heiligtum völlig im Mittelpunkt. Dort kommen die eschatologischen Ereignisse in Gang." - wildberger, Jesaja i. m. 157.

33 „soll heilig heissen, d. h. nicht blos sein, sondern auch als solches erkannt unt benannt werden.. .als eine sowohl objektive als subjektive"- naegelsbach : Der Prophet Jesaja i. m. 51.

34 „Gott sie zum Leben bestimmt hatte. Sie sind im Gericht verschont geblieben,, weil ihre Namen in dem himmlischen Buch des Lebens standen, das das Alte Testament öfters erwähnt (II Mose 32,32f.; I Sam 25,29; Ps 69,29; Dan 12,1)." - fohrer Jesaja 1-23 i. m. 72.

54 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4