Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A prófétai lelkülét mint a lelkészi identitás meghatározója
Fodor Ferenc egyáltalán emberi döntések nem determinativ, hanem predestinatív alapon történnek, az ember felelős döntéseinek bevonásával. Bruggemann megfogalmazása másfelől az lKir 22 kiragadott versei alapján felállított tételre hagyatkozik. Figyelmen kívül hagyja, hogy Mikeás ajkán a király további sorsát megpecsételő üzenet is elhangzik, amikor még változtathatott volna rajta. Mindazonáltal lehet, hogy Izrael történetének ebben a válságos szakaszában, az Omri háza összeomlása idején a próféták egy része engedett az uralkodói nyomásnak és azt mondták, amit a király hallani akart. Mégis hiba lenne azt mondani, hogy a négyszáz próféta szélhámos vagy csupán pénzéért prófétáié alkalmazott lett volna. JHVH prófétái voltak. Nem figyelmen kívül hagyható szempont, hogy próféciájuk tartalma megegyezik Mikeáséval abban, hogy a király vonuljon fel Rámót-Gileád ellen. A négyszáz prófétával szemben azonban Mikeás egyetlen dologban különbözik: egyedül ő nyert bepillantást JHVH mennyei udvartartásába. A négyszáz próféta a mi esetenkénti jelenléte alapján nyert kijelentést, és nem rendelkezett azzal a látással, hogy a hazug lélek jelenlétét érzékelte volna. Mikeás is beszél olyan prófétákról, akik nem JHVH rendelése szerint töltik be küldetésüket. Szemükre is vetette, hogy a rájuk bízott népet félrevezették, és aszerint prófétáltak békességet, hogy adnak-e nekik enni (3,5). Ezért olyan idő következik rájuk, melyben nem lesz látomás és jövendölés (3,6). A 3,6-7 versből kitűnik, hogy ténylegesen isteni kijelentést vettek. Félrevezető magatartásuk abban volt, ezt a kivételes ajándékot meghamisították azáltal, hogy a kapott igét nem hűségesen adták tovább, hanem ízlésükhöz és igényeikhez szabottan, ahogyan „előnyük és anyagi hasznuk származik belőle. ”r Ez a szellemiség a prófétai csoport korrupt voltát veti fel. Kálvin is ebben az értelemben magyarázza: „a nyereségvágy annyira elhatalmasodott rajtuk, hogy nem tesznek különbséget igazság és csalás között. Csak arra utaznak, hogy tetszést arassanak — a maguk hasznára. ’es Ridderbos szemléletesen „kenyérprófétáknak>99 nevezi őket. A „hadat indítanak az ellen” (nonbíi rbs itínp) a szent háborúra való kultikus előkészület kifejezése, de általánosságban az ellenséges indulatok elterjedését is jelentheti (Jóéi 4,9; Jer 6,4). Itt arra utal, hogy a próféták a megértett isteni üzenetet elferdítették, és ezt a meghamisított üzenetet Isten beszédeként adták tovább. Ha a D':tű3 participiumi alakot a szó ószövetségi kontextusában vizsgáljuk (lMóz 49,17; 4Móz 21,8-9; Péld 23,32; Préd 10,8. 11; Jer 8,17; Ám 5,19; 9,3), azt találjuk, hogy a ~\m mindenütt kígyómarással összefüggésben fordul elő. Ha a Mik 3,5 versét is ebben az összefüggésben szemléljük, nem a hallgatóság elvárásai szerinti prófétálás után nyert, az életfenntartáshoz szükséges javakat kell értenünk a hamis próféták magatartásán, hanem a „harapásuk” halálos voltát. Azaz azt, hogy JHVH igéjével szemben a hallgatóság kívánságai szerint mondott „igehirdetés” öl. Ezt az értelmezést 37 38 39 37 Rudolph, Wilhelm: Micha - Nahum - Habakuk -Zephanja, 1. Auflage, Berlin, Evangelische Verlagsanstalt, 1975,71. 38 Kálvin János: Magyarázata Mikeás próféta könyvéhez, Budapest, Kálvin János Kiadó, 2003, 71. 39 Ridderbos, J.: Hét Godswoord der profeten, Van Elia tot Micha, Kämpen, Uitgave van J. H. Kok N. V. 1930, 243. 38 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
