Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A prófétai lelkülét mint a lelkészi identitás meghatározója

A prófétai lelkűiét mint a lelkészi identitás meghatározója

Az írópróféták félelmetes támadást intéztek a királyság ellen, amiben a nemzet vallási megvilágosodását kereste - mondja Eichrodt.27 A király tanácsadói voltak, befolyásos embereknek számítottak, üdv és elvettetés ítéletét mondták ki, ezért tartottak tőlük (lSám 16,4; lKir 17,18). A próféta személyében a hatalom sokkal inkább spontán módon jelent meg, mint a királyéban vagy a papéban. Földi hatalom, erőszak elhallgattathatta őket, de a próféta akkor is hatalommal bíró személy volt. E hatalomtól maga a megbízott személy, a próféta is szívesen menekült volna (Jer 20,7), de nem tehette meg, hogy ne szóljon (Jer 20,9). Amáziás, Bétel papja Amósról úgy nyilatkozott, hogy „Nem tűrheti el az ország az ö beszédeit” (Ám 7,10). Amáziás Ámós próféciája fölötti kritikájának a megfogalmazásakor az Am 7,10-ben a hí: igét használja, ami előfordulását tekintve mennyiség (Quantum) leírására használatos.28 A szógyök eredetileg azt jelentette, amit egy helyiség befogad. Jelenti továbbá azt is, amit egy edény (lKir 7,26), ciszterna (Jer 2,13), a templom mosófazeka (lKir 7,38) stb. befogadni képes.29 30 * Az Ám 7,10 arra mutat, hogy az országnak van valami befogadóképessége, aminek Amáziás szerint Ámós túllépte a határait. Tartalmilag ehhez hasonlót fogalmazott meg Aháb király, amikor azt mondta, hogy Illés „Izrael megron- tója” llKir 18,17). A prófétai beszéd természetéhez tartozik, hogy feszegeti azokat a régi, megszokott kereteket, amelyeket az ember időközben „belakott,” s ami mellett olykor spontán módon megférnek Istent helyettesíteni akaró értékek. A prófétai szó felforgatta azt a „rendet,” amit az emberek Isten nélkül alkottak meg maguk körül, aminek az alapját gyakran „az ősi JHVH-istentisztelet baalizálása képezte. ’50 Istennek a történelemben véghezvinni akart terveit adták tudtul a próféták „olyan nemzedéknek - mondja von Rád -, amely már elvesztette képességét a csodálkozást és borzongást kiváltó, megdöbbentően új perspektívák fölött. ’?1

b.c) Tulajdonképpeni értelemben vettprófétizmus

Peisker „tulajdonképpeni értelemben vettprófétizmusnak” („Prophetismus im eigentlichen Sinne”) nevezi az Ószövetség királyság megjelenésével feltűnő prófétáit. Náluk az extázis, a mantika és a csodatétel visszalép, ugyanakkor előtérbe lép az ige. Ugyancsak mindjobban lazulnak a kultuszi, institucionális és monarchikus kötődések.32

27 Eichrodt, Walther: Menschenverständnis des Alten Testaments, Abhandlungen zur Theologie des Alten Testaments, Zürich, Zwingli-Verlag, 1947.19.

28 Koehler, Ludwig & Baumgartner, Walter: Lexicon in Veteris Testamenti libros, Leiden, Brill, 1958. 426.

29 Baumann, A. szócikke a Síd gyökről, in: Botterweck, G. Johannes & Ringgren, Helmer & Fabry, Heinz-Josef: Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament, Band IV., Verlag W. Kohlhammer Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz, 1984. 92. kk.

30 Kraus, Hans-Joachim: Die prophetische Botschaft gegen das soziale Unrecht Israels, in: Biblisch-theologische Aufsätze, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 1972.123.

3' von Rad, Gerhard: Die Wege Gottes in der Weltgeschichte nach dem Zeugnis der Propheten, in: Gottes Wirken in Israel, Vorträge zum Alten Testament, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 1974.217.

32 Peisker, Carl Heinz szócikke a Prophet címszóról, in Coenen, Lothar (hrsg.): Begriffslexikon zum Neuen Testament, II., Studien-Ausgabe, Wuppertal, Theologischer Verlag R. Brockhaus, 1977.

2015 -4 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 35