Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A prófétai lelkülét mint a lelkészi identitás meghatározója
Fodor Ferenc borúba menetel dolgában biztatták vagy óvták az uralkodót. Kezükben zeneszerszámokkal jártak, kultikus táncot jártak (lSám 10,3 kk.; 19,18 kk.; lKir 18,20 kk.), jellegzetes viseletét hordtak (2Kir 1,8), révült állapotban dadogva adták át az üzenetet. Eichrodt különbséget tesz jahvista és elfajult nebiizmus között.22 Akik kapcsolatba kerültek velük, azoknak ez a révült állapot — von Rád szavaival -, mint valami ragály átterjedt a környezetükre is.23 Saul is egy ilyen prófétai csoportba került (lSám 10,5 kk.; 19,18 kk.). Az extázisba került ember „más emberré lesz”(lSám 10,6). Valószínűleg ebbe kategóriába esik a 4Móz 11-ben leírt történet, miszerint a hetven vén, minekutána Isten Lelke rájuk szállott, prófétálni kezdett és munkatársul adattak a munka terhe alatt roskadó Mózesnek. Az extatikus állapot a Baál próféták jellemző megjelenési formája volt, akik prófétálás közben megsebesítették magukat (1 Kir 18,19 kk.). Zimmerli idézi Hölscher vallástörténeti és valláspszichológiai kutatási eredményét, melyben behatóan foglalkozik az extatikus prófétasággal. Csupán címszavakra hagyatkozva hadd említődjön néhány jellemvonás, ami e prófétai forma jelenségvilágát közelebb hozza: egzaltált extázis, extatikus kultuszi tánc, apatikus extázis, egyesülés az istenséggel, tudatállapot a révületlátomásban, szenvedélyes mozdulatok és cselekmények, beszédek, nyelveken szólás, hallucináció, hipnotikus látomások, amnézia, emlékezés, anesztézia, elragadtatás és telepátia.24 b.b) Monasztikus hatású prófétai csoportok A prófétai jelenség egy másik csoportját Peisker „monasztikus hatású prófétai csoportoknak” nevezi.25 Illés és Elizeus volt egy ilyen csoport vezetője. Náluk az extázis kevéssé játszik szerepet, de a Lélek áradása csodatettekkel van legitimálva. Újabb jelenségnek számít a kultuszi prófétaság, akiket állami szentélyekben alkalmaztak. Ilyen volt pl. Ahija (lKir 11,29) vagy a névtelen, az lKir 13,11 versében említett bételi26 próféta. Állami szentélyekben a király szolgálatában álltak. Különböztek az íróprófétáktól, akik olykor éles kritikát fogalmaztak meg a templom (Jer 7), a kultusz (Ám 1,8; 5,21), a papság (Mi 3,11; Mai 2,1 kk.) és általában a külsőségekben kimerülő vallásos gondolkodás ellen. 22 Eichrodt, Walther: Theologie des Alten Testaments, Teil I., 8. durchgesehene Auflage, Stuttgart, Ehrenfried Klotz Verlag, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1968.204. kk. 23 von Rad, Gerhard: Theologie des Alten Testaments, II., München, Die Theologie des prophetischen Überlieferungen Israels, Chr. Kaiser Verlag 1980.18. 24 Zimmerli, Walther: Das Gesetz und die Propheten, Zum Verständnis des Alten Testaments, 2. Auflage, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1969.39. 25 Peisker, Carl Heinz szócikke a Prophet címszóról, in Coenen, Lothar (hrsg.): Begriffslexikon zum Neuen Testament, II., Studien-Ausgabe, Wuppertal, Theologischer Verlag R. Brockhaus, 1977. 1018. 26 A nn nii' ptn N'iun im ts: megjegyzés azt a benyomást kelti, hogy a hely, ahol a próféta lakott, a szentíró számára ismeretlen volt. A 1 la vers ebben az esetben talán arra utal, hogy nem a városban, hanem valahol a város közelében lakhatott. Mindez nem zárja ki, hogy köze lehetett a bételi szentélyhez. 34 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-4
