Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Elengedhetetlen részletek a megértés szolgálatában
Enghy Sándor szerves része, józsué könyvének szerkesztői szándéka ugyanebben a tényben mutatkozik meg: {'iTl - Józs 1,1). Ha az előbb említett felfogásra gondolunk Josephus szellemében, mely a Héber Biblia huszonkét könyvének centrumában látja Mózes ötödik könyvét, akkor ez is csak abban az esetben valósulhat meg, ha a könyvet kötőszóval képzeljük el egy nagy egység közepén. Josephus rendszerében, mint láttuk, Mózes ötödik könyve a híd Mózes négy könyve és a korábbi próféták között.75 Ennek alapján igazolják LABUSCHAGNE szimbolikus számai is a deuteronomista történet centrumát a fogság utáni kanonizálás folyamatában.76 LABUSCHAGNE rendszere YHWH 30 beszédének szavait számolja meg és jut a következő végeredményre: Mózes ötödik könyvének első három fejezetében, a történelmi prológusban van 10 ilyen beszéd 494 szóval A szám a 26 többszöröse: 19x26=494. A 4-26. fejezetek 10 beszédében is hasonló a helyzet, ahol a 442 szó is szimbolikus: 17x26=442 és most járunk 936-nál (36x26=936). Ehhez jön a könyv többi fejezetének (27-34) 10 beszéde, már összesen 1343 szóval, mely megint a 17 többszöröse (79X17).77 Vagyis az egész könyvben minden szó, amit YHWH kimond, vagy a 17, vagy a 26 többszöröse, tehát szorosan Hozzá kötődik ilyen módon is. Ennek a történetírásnak komoly üzenete volt Isten népe életében, mert hirdette, hogy egyedül O a történelem Ura.78 * Ha valamit a nép valaha elrontott, az a YHWH-nak leading for a single witness to the Old Greek) és a könyv szír változatában (S-Syhac). - sta-ir né« Deuteronomy Biblia Hebraica Quinta, IX-XV. 3. 75 „In this canonical structure, the book of Deuteronomy stands as a bridge connecting the so-called Tetrateuch and the Former Prophets (the Deuteronomic history).” — CHRISTENSEN, Josephus and the Twenty-tno-book. Canon, 44. Ebben a kanonikus struktúrában Mózes ötödik könyve tűdként köti össze az úgynevezett Tetrateuchoszt és a korábbi prófétákat (ez a Deuteronomista történet). 76 „Such a structure may reflect the canon of postexilic Judaism in the Persian period. Deuteronomy would have been the center of this canonical activity, serving as a bridge between the four categories of subsequent Masoretic tradition arranged in chiashc fashion. The Torah is set over against the Hagiographa of Josephus, with the Former Prophets set over against the Latter Prophets.” — CHRISTENSEN, Josephus and the Tnenty-two-hook Canon, 45. Egy ilyen szerkezet valószínű a fogság utáni zsidóság kánon értelmezését tükrözi a perzsa időszakban. Mózes ötödik könyve lehetett a központja ennek a kanonizáló aktivitásnak, lüdat képezve a későbbi maszoréta tradíció chiasztikus szerkezetének négy kategóriája között. A Tóra állt Josephusnál a Szent Iratokkal szemben, míg a korábbi próféták képezték a későbbi próféták eDenpárját. 77 C.J. LABUSCHAGNE, The Uterary and Theological Function of Divine Speech in the Pentateuch = Congress Volume Salamanca, J. A. EMERTON, ed., 1983. (Supplement to Vetus Testamentum 36), Leiden 1985. 154-173. 170. 71 „Since Martin Noth published his Überlieferungsgeschichtliche Studien in 1943, many agree that the Deuteronomist was the first Israelite historian(s) to construct a whole picture of Israel’s past, in a self-contained and comprehensive historical work, by drawing on various traditions and sources and refraining them in the light of the theological perspective of Deuteronomy. .. .intended it to teach the true meaning of the history of Israel .The meaning which he discovered was that God was recognizably at work in this history...” - M. H. KO, Fusion-point hermeneutics: a theological interpretation of Saul's rejection in light of the Shema as the rule of faith. Journal of Theological Interpretation 7 no 1 Spr 2013. 57-78. 63. Mióta Martin Noth publikálta Überlieferungsgeschichtliche Studien című művét (1943), sokan egyetértenek abban, hogy a Deuteronomista volt az első Izráli történész (akár többen is lehettek), akinek célja volt, az Izráel múltjáról alkotott teljes kép önálló és átfogó történeti műként való megalkotása, különböző hagyományok és források alapján, átformálva azokat a Deuteronomium 38 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 -1
