Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dezső Attila: Az egyház és a zsidókérdés Dietrich Bonhoeffer olvasatában
Dezső Attila az egyház sem ismerheti magát másként, mint az Ö Urához folyamatosan hűtlenné váló egyház. Éppen ezért a keresztyén egyház is csak pironkodva reménykedhet Izrael visszatérésében az Űrhöz. És nem utolsósorban komolyan veszi a Szentírás kijelentését, miszerint a két fél, a keresztyénség és a zsidóság egyszer testvérként fognak egyesülni.46 Mit eredményez ez az állami intézkedés a gyülekezeti közösség megkeresztelkedett zsidó tagjai számára az Egyház helyzetét illetően? Erre a kérdésre Bonhoeffer írásának II. részében igyekszik feleletet adni. Ennek a résznek a hat tézise — úgy tűnik - 1933 márciusának utolsó, valamint áprilisának első napjaiban került kidolgozásra. Mind a hat tézis a zsidó származású keresztyének gyülekezeti tagságával foglalkozik. Annak a „német gyökerű” (deutschstämmige) egyháznak a teológiai értelmetlenségével foglalkozik, amely biológiai megokolások- ból akarja kizárni tagjait, s amely így önmagát pusztítja el.47 48 49 Először is leszögezi, hogy egyházpolitikailag, ekkléziológiailag és a misszió tekintetében az egyház és nem az állam rendelkezései a mérvadóak a keresztyén gyülekezetekben. És ez különösen is érvényes az egyháztagság fogalmának meghatáro/ / 48 zasara. Másodszor világosan tisztázza, hogy a keresztyén egyház fogalomrendszerében az, hogy valaki zsidó, teljesen mást jelent, mint a nemzetiszocialista államban. Az egyház szemszögéből a zsidóság egyáltalán nem rassz függvénye. Önmaga így ír erről: „ A zsidóság Krisztus egyháza által sohasem faji, hanem vallási fogalomként került értelmezésre. Nem úgy, mint a zsidó rassz biológiailag kérdéses nagysága, hanem „Izrael népe". Az izraeli „nép”, Isten törvénye által meghatározott; vagyis zsidóvá lehet az, aki elfogadja a törvényt. Biológiai értelemben természetesen nem lehet zsidóvá változni. Harmadszor világosan, logikus gondolatvezetés alapján elmondja, hogy amiként a „zsidóság” mint fogalom az egyházban vallási tekintetben értendő, úgy a „zsi- dókeresztyénség”, mely a keresztyén egyház corpus-ából jelentősebb részt képvisel, szintén nem fogható fel biológiai fogalomként. A zsidókeresztyénség helyes egyházi értelmezéséről Bonhoeffer ekképpen ír: „A zsidókereszténységhez tehát Krisztus egyháza szemében nem a zsidó fajból (rasszból) kereszténnyé megkeresztelkedett emberek tartoznak, hanem az egyház értelmében zsidókeresztények azok, akik Isten népéhez, és a Krisztus egyházához tartozást feltételesen egy isteni Törvény szemléletéhez kötik. ’50 46 uo„ /'. m„ 50. 47 Bethge, i. m„ 323. 48 Bonhoeffer, /. m., 50. - Az egyház nem engedheti meg magának, hogy a saját egyházi rendelkezéseit az állam írja elő neki a gyülekezetek tagjai részére. A megkeresztelkedett zsidók tagjai az egyházunknak. Ezáltal a zsidókérdéshez az egyház merőben másképpen viszonyul, mint az állam. 49 uo.,/.m.,51. 50 uo.,/.m„ 51. 110 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3
