Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek
A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek az egyetlen igaz Ige mellett, de attól nem független más igaz igék/beszédek tanúságtételét is. Newbigin a teremtésre és kultúrára kimondott isteni igenről, ugyanakkor a bűn okozta romlásra és torzulásra kimondott isteni nemről beszél, és erőteljesen érvel amellett, hogy az evangélium nem lehet alaktalan üzenet. A salvadori konferencia is fontosnak tartotta rögzíteni, hogy egy adott kultúrának kell hatással lennie az evangélium értelmezésére, ugyanakkor maga az evangélium minden kultúrát prófétai kritikája alá is von. Témánk szempontjából nem kerülhetjük ki annak megfogalmazását, hogy a mai ember élet-kontextusának része többek között a filmek által közvetített populáris kultúra is. A populáris kultúrát esetünkben gyűjtőfogalomként használjuk: a mindennapi élet környezete, gyakorlatai és forrásai egy adott társadalomban. Ezzel a megközelítéssel ugyanis elkerülhetjük a populáris kultúra valamihez való viszonyításán alapuló szubjektív megközelítését (magas kultúra kontra populáris kultúra; népi kultúra kontra populáris kultúra; tömegkultúra kontra populáris kultúra).158 Megközelítésünkből az is következik, hogy a populáris kultúrát az egyszerűség kedvéért kortárs kultúraként értelmezzük, a filmet pedig a populáris/kortárs szórakoztató kultúra egyik formájaként. A teológia nem hagyhatja figyelmen kívül a kortárs kultúrát több szempontból sem.159 A kortárs kultúra tükrözi és alakítja is azt, hogy milyenek vagyunk mint emberek; a társadalmi diskurzus csatornájává vált (értékek, eszmék, erkölcsi meggyőződések megvitatásának fórumává); posztmodern világ lingua francaja — a nyomtatott alapú kultúra helyett az audiovizuális szövegek gyorsan változó, információtöredékek kultúrájában jobban tájékozódnak a mai fiatalok; végül pedig korábban nem hallható hangokat szólaltat meg, amelyek nem „felülről”, hanem „alulról” szólalnak meg a populáris kultúra csatornáin keresztül. A populáris kultúrában korunk köznyelvén folyik dialógus Istenről, mely párbeszédben gyakran nem vesz részt az egyház, és sokszor nincs is tudatában. Ebben az értelemben tekinthető a populáris kultúra a posztmodern kor piacterének, ahol az emberiét nagy kérdéseit hallhatjuk és vitathatjuk meg.160 A filmes vagy mozi „krisztológiák”, „szóteriológiák” és „antropológiák” felfoghatók korunk populáris kultúrájának igaz igéiként/szavaiként — a Craig Detwei158 Lynch: Understanding Theology and Popular Culture, 14. 159 Egyetértünk Wilhelm Gräbbel, aki elengedhetetlennek tartja a bibliai hermeneutika összekapcsolását a jelen-, illetve kultúr-hermeneutikával: a bibliai szövegek értelmezését össze kell kapcsolni a jelenkor értelmezésével. „Csak [...] a kortárs kultúra érzékelése és értelmezése szolgál információval - ahogyan az a mindennapi életben és mindenekelőtt a médiában megjelenik- arról, hogy milyen szimbolikus világok és létértelmezések veszik körül az embereket, milyen magatartási szabályokat tekintenek mérvadónak, milyen életformákat alakítanak ki, milyen értékeket és normákat kommunikálnak. Csak akkor vonhatunk le a bibliai szövegekből a jelenre nézve is meghatározó, vallási jelentőségű következtetéseket, ha információval rendelkezünk a fentiekről." Grab, Wilhelm: Észszerű - korszerű - életszerű, in: Huber, Wolfgang (szerk.): Milyen a jó teológia? Budapest, Kálvin Kiadó, 2006 (9-25), 16. 160 Detweiler, Craig - Taylor, Barry: A Matrix of Meanings- Finding Godin Pop Culture, Grand Rapids, Michigan, Baker Academic, 2003,19-27. 2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 95
