Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek
Rácsok Gabriella lis) üzenetet. A valódi teológia mindig trialógusban születik: a bibliai kijelentés, az egyházi hagyomány és a kultúra között.84 Bosch szerint a kontextualizáció nemcsak legitim, hanem szükséges folyamat is, ugyanakkor az evangélium kontextualizálásakor nem szabad megfeledkeznünk annak egyetemes, kontextus-fölötti jelentőségéről sem: „Igenis vannak a hitnek minden keresztyén számára közös hagyományai, melyeket tiszteletben kell tartani és meg kell őrizni. Ezért a teológia kontex- tuális jellegének hangsúlyozása mellett egyetemes és az egyes kontextusokon túli dimenzióit is hangsúlyoznunk kell. [...] A legjobb kontextuális teológiák ragaszkodnak is e dialektikus kapcsolat fenntartásához.”85 Bosch a nyugati kultúrákkal kapcsolatban a következő problémára hívja fel a figyelmet: „még mindig azt hisszük, hogy az evangélium megfelelően meghonosodott [indigenized] és kontextualizálódott a Nyugaton.”86 Szerinte ez a magatartás nem veszi észre, hogy mivel tartozik saját kontextusának, és áldozatul esik annak a téves elképzelésnek, miszerint az inkulturációról mint befejezett tényről beszélhetünk, mintha a kontextus valami statikus dolog lenne, és azt sem ismeri fel, hogy „az egyház is korábban ismeretlen hittitkok felismerésére juthat” új kontextusokban.87 Sőt, ami még ennél is rosszabb: egy örök érvényű teológia képzetét alkotja meg, amely a bíró szerepét tölti be a helyi teológiák fölött: ez volt jellemző a nyugati teológiára a gyarmatosító terjeszkedések idején.88 Az evangélium kontextualizálása folyamatának a Nyugaton tehát érzékelnie kell, hogy mivel tartozik a múltbeli nyugati kultúrának, és érzékelnie kell a jelen változó kontextusát is, ha valódi kontextuális teológia akar lenni, amely kifejezett és alapvető módon magába olvasztja a kontextust. Az alábbiakban a missziói teológia szempontjából meghatározó és témánk szempontjából is jelentőséggel bíró kontextualizációs modelleket ismertetünk a teljesség igénye nélkül. A kontextualizációs modellek megállapításaiban két alapvető kérdéssel találkozunk. Hogyan maradhat az egyház hűséges az evangéliumhoz, és hogyan lehet releváns egy konkrét kultúrában anélkül, hogy a „szinkretizmus” hibájába esnék? Hogyan lehet hűséges az egyház az evangéliumhoz anélkül, hogy az etnocentrizmus hibájába esnék, ugyanakkor hogyan teheti magáévá az evangélium pluralista kifejeződéseit anélkül, hogy a relativizmus hibájába esnék.89 84 Stringer, John: Contextualization:Transformational Trialogue, St Francis Magazine III, 2007/1 (1-15), 2. 85 Bosch: i.m„ 391. 86 Bosch, David J.: Believing in the Future:Toward a Missiology of Western Culture, Valley Forge, Trinity Press International, 1995, 58. 87 Bosch: Paradigmaváltások a misszió teológiájában, 417. 88 uo., 410-412. 89 Goheen, Michael W.: „As the Father Has Sent Me, I Am Sending You":J. E. Lesslie Newbigin's Missionary Ecclesiology, Zoetermeer, Uitgevrij Boekencentrum, 2000, 334-335. 78 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-3
