Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek

A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek

Igéjét.48 Barth szerint az Ige nemcsak az egyháznak adatik, hanem az egyházat és a kultúrát egyaránt megszólítja, mint a Teljesen Más kijelentése. Isten, aki Teljesen Más, mint a világ és annak minden produktuma, és aki ugyanakkor teljesen azonosul a világgal Jézus Krisztusban, a testet öltött Igében. Éppen ezért a krisztológia (azon belül is az inkarnáció) elengedhetetlen a kultúra megértéséhez. A kultúra nem Isten kijelentése. Isten egyedül az O Igéjében jelenti ki magát. Az egyház ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül a kultúra kérdéseit, de azokkal annak az ígéretnek a fényében (megváltás) kell foglalkoznia, amelyet Isten Igéje a kultúra ideális állapotának tart. A kultúra bármely eleme az Igére mutató jellé válhat, de soha sem függetlenül Isten Igéjétől.

Az alábbi leírásban nem törekszünk Barth teológiájának átfogó ismertetésére, pusztán áttekintjük a fontosabb hangsúlyokat nála vallás és kijelentés viszonyáról, ill. visszatérünk egy korábbi fejezetben hivatkozott témára (világi példázatok), és megvizsgáljuk azoknak az egyetlen igaz Igéhez való viszonyának barthi értelmezését.

2.1. Vallás és kijelentés

Barth kiindulási pontja az, hogy a „vallás hitetlenség. Az istentelen ember ügye [az, ami meghatározza] - valójában azt kell mondanunk, hogy - az egyetlen nagy ügye.”49 Barth szerint a Római levélnek az a megfogalmazása, hogy „az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel” (Róm 1,25) a legtragikusabb módon a vallásban történik meg.50 Amit a vallás magában foglal, az éppen ellentéte annak, ami a lényege lenne: „Soha nem az igazság. Teljes fikció, aminek nemcsak hogy kevés, hanem semmi köze nincs Istenhez. Egy anti-isten, akit először ki kell ismerni és akitől meg kell szabadulni, amikor az igazság eljut az emberhez.” A vallásban „a kijelentésben nekünk ajándékozott és megjelent isteni valóságot az ember által önkényesen és szándékosan kialakított istenfogalom cserélte le,” aminek pedig az emberiség alárendeli magát, mivel az uralmat gyakorol rajta. „A vallásban az ember elmenekül és elzárkózik a kijelentés elől azáltal, hogy valami mással pótolja azt.”51

Éppen ezért a vallás „a legradikálisabb választóvonal ember és Isten között”.52 A vallásnak mint ennek az elválasztásnak az „utolsó és elkerülhetetlen lehetősége [...] végső soron nem több mint emberi lehetőség, és mint ilyen, korlátozott lehetőség.”53 A golgotái kereszt a vallás határát jelöli: a keresztre szegezett Krisztusban, „a legutolsó

48 Barth, Karl: Church Dogmatics 1/2: The Doctrine of the Word of God, Edinburgh:T&T Clark, (1956) 1970, 2. fej. 2. rész, §15.3. 200. Hunsinger értelmezésében a szoteriológia objektivizmus és a kijelentés perszonalizmusának egységeként írható ez le. Hunsinger, George: How to Read Karl Barth, Oxford University Press, 1993,273-274.

49 Barth: Church Dogmatics 1/2,17.§. 299-300.

50 uo., 307.

51 uo„ 302-303.

52 Barth, Karl: The Epistle to the Romans, Oxford University Press, (1933), 1968, 241. Barth Der Römerbriefjének angol fordítását használom.

53 uo., 230.

2015 - 3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 69