Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A kultúra teológiai megközelítései - meghatározó 20. századi modellek
Rácsok Gabriella rált Jézus-, ill. Krisztus-értelmezések, kijelentés és kultúra viszonya), valamint a kortárs kultúra missziói megközelítésének kérdése (egyházi megnyilatkozások).5 Témánk szempontjából tehát megkerülhetetlen a kultúra, ill. a (játék)filmes médium kapcsán a kortárs kultúra teológiai megközelítésének átgondolása. Igaz ez még akkor is, ha az erről alkotott számtalan elmélet kifejtésére nincs módunk, csupán a témánk szempontjából legmeghatározóbb gondolkodási irányokat emeljük most ki. A kultúra fogalmát kettős értelemben is használhatjuk: technikai (produktum) és szellemi (akció). Amikor a kultúra fogalmát a „valóság szellemi megragadásaként” definiáljuk, azzal egyszerre fogalmazzuk meg mindkét vonatkozást: olyan (produktum), amelyben saját valóságáról vall és olyan cselekedet (akció), amelyben az emberi szellem mutatkozik meg.6 Az előbbibe sorolhatók többek között a tömegkommunikációs eszközök (pl. a film mint a mozgókép rögzítésére alkalmas technikai eszköz), míg az utóbbiba pl. a művészet mint ami az ember szellemi képességeinek kifejtése, „kényszerű önközlése”. Vizsgálódásunk során a kultúrának elsősorban ez utóbbi vonatkozására összpontosítunk. I. Paul Tillich Paul Tillich az egyik legtöbbet hivatkozott teológus teológia/vallás és film diskurzusában.7 A hivatkozás alapja legtöbb esetben az, hogy a tillichi korrelációs módszer, kultúra- és vallásértelmezés lehetővé teszi azt, hogy a kortárs kultúrára, annak részeként a médiára úgy tekintsünk, mint ami lehetséges forrása lehet a vallási élménynek és a teológiai reflexiónak. A következőkben áttekintjük Tillich kultúraértelmezését, mely szorosan összefügg a vallás- és következésképpen kijelentés-értelmezésével. Tillich az egyetemes emberi szituációhoz köti a keresztyén üzenetet. Teológiáját éppen ezért apologetikusnak tartja és „választeológia”-nak nevezi, amely „a szituáció kérdéseire válaszol az örök üzenet erejével, valamint azokkal az eszközökkel, 5 A populáris kultúra vallástudományi és teológiai megközelítésének sokrétegűségéről Id. Lynch, Gordon: Understanding Theology and Popular Culture, Blackwell Publishing, 2005, 2. fej. „Why should theologians and scholars of religion study popular culture?", 20-42. 6 Török István: Etika, Amsterdam, Free University Press, 1988, 230-231. 7 Bird, Michael: Film as Flierophany, in May, John R. - Bird, Michael (eds.): Religion in Film, Knoxville, TN, University ofTennessee Press, 1982, 3-22.; May, John, R.: Visual Story and the Religious Interpretation of Film, in May - Bird (eds.): i.m., 23-43.; Marsh, Clive: Film and Theologies of Culture, in Marsh, Clive - Ortiz, Gaye (eds.): Explorations in Theology and Film, Oxford, Blackwell, Publishing, (1997) 2006, 20-34., Graham, David John: The Uses of Film in Theology, in Marsh - Ortiz (eds.): i.m., 35-43.; Lyden, John: Film as Religion - Myths, Morals, and Rituals, New York University Press, 2003. Brant - aki a legátfogóbb elemzést adja Tillich kultúra-teológiájáról film és teológia viszonyában -TimcHet korrelációs módszere miatt egyenesen a „film teológusának" teszi meg. A szerző Tillich életrajzát is alapul véve a Rendszeres teológiát megelőző írásoktól kezdve vezeti végig Tillich kultúra-teológiájának formálódását. Brant, Jonathan: Paul Tillich and the Possibility of Revelation Through Film, Oxford University Press, 2012. 60 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-3
