Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
Fodorné Nagy Sarolta Salamon is találkozott Vele álomlátásban még uralkodása kezdetén. Szerette és ismerte ugyan az Urat korábban is (lKir 3,3), „de az áldozóhalmokon mutatott be áldozatot”, vagyis Istent is tisztelte, meg a kánaáni pogány isteneket is. Mondhatnánk, hogy volt transzcendens élménye, vallásos cselekedeteket hajtott végre, de a gibeoni álomlátás után kötelezte el magát az ÚR szolgálatára, aminek kézzelfogható jele lett, hogy templomot épített neki. Az ÚR felajánlotta neki, hogy bármit kérhet, megkapja. Salamon bölcsességet kért, mert nem tudta, hogyan kell királyként forgolódni. „Halló fület” kért, amelyik ért, nem csak hall (lKir 3,9). Minden tehetség belső hallással kezdődik! Lehetett volna átlag király, hiszen beleszületett a királyságba, megkapta atyjától a trónt. De ő jól akarta végezni feladatát. És „a király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön” (2Krón 1,15). Mindegyiküket gyenge pontján erősítette meg az ige. Mózes a nép élén elmagányosodó, csüggedésre hajlamos vezető Isten ígéreteibe kapaszkodhatott, Salamon, a sok hanginger között könnyen útját tévesztő ifjú király pedig belső hallást kapott. A bölcsességet bárki megkaphatja, mert Isten ezt ígéri: „ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és mégis kapja” (Jak 1,5). c.) A bölcsesség és a szaktudás Mint fentebb említettük, az ószövetségi „bölcs” az, aki rendelkezik bizonyos gyakorlati képességekkel. Tovább bővítve a fent említett értelmezés körét, az ószövetségi bölcs az, aki ismeri a fémfeldolgozás technikáját (lKir 7,14), az aranyművességet és fafaragást (2Móz 31,3), szövést (2Móz 35,25), hajózást (Ez 27, Zsolt 107,27), állam- és hadvezetést (Ézs 10,13). A bibliai bölcs a tanító (Jer 18,18, Péld 22,16, 24,23), az írnokok (Péld 22,20, Préd 12,10), kutatók, akik az atyák hagyományait kutatták (Jób 8,8), és a tanácsadók (Jer 18,18, 2Sám 16,20.23, 17,1-14). De idetartozik nem csak a kivitelezés, hanem már a tervezés tudománya is (2Móz 31,4). Mindez a képesség Isten Leikétől ered, aki betölti „isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel” azt, akit valamilyen feladatra elhív. így tett Bésaléellel (Becaléel), aki a ssynt sátor egészét és berendezését tervezte és munkáit vezette. „Lásd, név szerint elhívtam Becalélt [...] Júda törzséből, betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, kövek vésésére és berakására, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. Én most melléje állítom Oholíábot, [...] Dán [!] törzséből, bölcsességet adok minden hosgáértő ember ssjvébe, hogy el tudják készíteni mindacj, amit megparancsoltam neked: a kijelentés sátrát, a bizonyság ládáját, a rá való fedelet és a sátor egész fölszerelését...” (2Móz 31,1-7). Később, a templom építésekor Salamon, a bölcs király — aki értett a nép kormányzásához, a „király-mesterséghez” a legtehetségesebb embereket állította mun42 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam. 2015 - 3
