Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel

A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel

kába. Tírusz királyától, Hírámtól „kölcsönkért” egy hozzáértő és értelmes mestert. A király el is küldte Salamonhoz Hírámot [névrokonság], egy alattvalóját egy szép ajánlólevéllel. „Küldök egy hozzáértő és értelmes mestert, egy Dánból [!] származó asszony fiát, akinek tíruszi az apja. O ért az arany, az ezüst, a réz, a vas, a kő, a fa, a piros és kék bíbor, a len és a karmazsin feldolgozásához, a különféle vésetek készítéséhez és mindenféle terv megvalósításához, amivel csak megbízzák.” (2Krón 2,13). Mindezeken túl Salamon király még a favágást is azokra bízta, akik értenek hozzá. Ezt írta a tíruszi királynak: „tudom, hogy szolgáid értenek a libánonifák kivágásáhofj, a cédrus, ciprus és ébenfa kivágásához (2Krón 2,7-8); akik a fát kivágják, tutajt készítenek belőle és leszállítják. Mert az sem mindegy, hogy hogyan vágják ki a fát!— főképpen, ha abból gerenda, faburkolat vagy berendezési tárgy készül, és nem csak tűzrevaló. Figyelemre méltó megjegyzés, hogy a jövevényekből — akik Izrael Istenét nem szív szerint, nem „belülről” ismerték (vö.: fenti szómagyarázat), szabadítását át nem élték, harcait nem harcolták — lettek a teherhordók, kőfejtők és munka felügyelők, a legkevesebb kreativitást igénylő munkások (2Ivrón 2,16-17). „Mivel a templom építésekor már készre faragott kövekből dolgoztak, sem kalapácsnak, sem vésőnek, sem egyéb vasszerszámnak nem hallatszott a zaja a templom építésekor” (lKir 6,7). Nem mindig ott végzik a legjobb munkát, ahol a leghangosabbak! Ma így mondják: aki jól dolgozik, annak rossz a marketingje!

Érdemes megjegyezni, hogy ez a salamoni templom 380 évig állt — nem kezdte ki a „beletervezett elévülés”. Viszont megsemmisült, amikor öncélúvá vált. Isten elhozta Nebukadneccárt, és kegyeden pusztítással véget vetett ennek a gyönyörű építménynek, arany edényeit pedig elhurcolta Babilóniába. Jelszerű, hogy csak akkor maradhat meg minden mestermű, ha valóban Isten dicsőségére van, ha valóban „templomként” szolgál. Amikor Jézus figyelmét felhívták a tanítványai — az addigra újjáépített — templomra: nézd, milyen „gyönyörű kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ő így szólt: jönnek majd napok, amikor ezekből, amiket itt láttok, nem marad kő kövön, amit le ne rombolnának” (Lk 21,5-6). Jelképszerűen int a jeruzsálemi templom sorsa: csak az marad meg a tehetségek munkájából és a hivatásokból is, ami Isten nevének dicsőségét szolgálja.

d.) A bölcsesség játékosan alkot

A bölcsesség (tehetség) játékosan, könnyedén alkot, tanul. A bölcsesség az Urnái lakik. Megjelenése megelőz minden más teremtményt. A bölcsesség megszemélyesítve így vall erről: Ur útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. Kezdetben,

mielőtt a föld létrejött, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vísgel” (Péld 8,22kk). A bölcsesség az ÚR mellett volt, a teremtés szemtanújaként mintegy gyermekként „mellette játszott”: „Gyönyörűsége voltam mindennap, színe előtt játszadozva. Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben” (30-31 .v.). De miben gyönyörködött, minek örül a bölcsesség? „A bölcsesség örül a kutatásnak, a felfedezésnek és tanulásnak, gyönyörködik, amint látja Isten teremtő munkáját - és gyönyörködik az

2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 43