Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel
Fodorné Nagy Sarolta közül több mint fele papi család gyermeke volt.16 A lelkészgyermekek otthon az átlagnál mélyebb istenismeretre nevelődtek. Az istenfélelem az a közeg, az a tudati állapot, lelki irányultság, akarati készség, amelyben az ember adottságai legteljesebben kibontakoznak. Ismét idézzük: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet” (Péld 9,10). Az istenfélelem adja meg a gondolkodás számára a kontrollt és a valóságos szabadságod. Mindkettő egyaránt fontos tényező képességeink használatában. A TEHETSÉG ALÁZATOS, ISTEN FÉLELEMBEN FOGANT ÉLETBIZALOM. • Az igazság föltétlenül a bölcsesség velejárója, s úgy jelenik meg, mint: megbízhatóság, igazságosság, becsületesség, méltányosság. Az Ézs 11,4-ben az ószövetségi etikai triász együtt fordul elő. „Igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában” (Ézs 11,4). Itt három kifejezés is hangsúlyozza az igazságossá- gofctSBttíO = döntőbírói igazság (*— BStJJ = ítél), p“7S = becsületesség Titirn = méltányosság.17 Máshol a bölcsességirodalomban azt olvassuk: „Bölcsességet beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet (tOSttíp) szól” (Zsolt 37,30). Eszerint a bölcs ember beszéde az igazságot mondja ki, leleplező erejű akkor is, ha nem tudja. IGAZ és IGAZSÁGOS. Több következtetést is leszűrhetünk a fenti ézsaiási ige alapján: a tehetséget körülíró szavak, jelenségek az UR Igeikének adományai. A bölcsesség mindig élet és halál között választ — mint Salamon az igazat mondó és a hazug anya között —, s a következményeket mintegy előre látva tud jól dönteni. A hétköznapi bölcsesség szoros kapcsolatban áll Isten félelmével, így az egész világot egységben szemléli, számára nincs külön szakrális és profán életterület. A Teremtő félelméből fakad a teremtettséghez való helyes viszonyulásunk, és helyünk megtalálása. A bölcsesség és az igazság/igazságosság, vagyis a bölcsesség és morál mindig édestestvérek. A fenti tulajdonságok így együtt a Messiás vonásai, s ismerősen is cseng a bibliaolvasó emberek fülében: „Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsességés értelem lelke, a tanács és író lelke, az Ur ismeretének és félelmének lelke. Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, hanem igazságosan ítél...” (lásd, mint fent, Ézs ll,2kk) Ha ezek a (Ézs ll,2kk) a Messiás vonásai, akkor az ő uralma is ezekkel jellemezhető! Ebből két dolog következik: a tudást, ismeretet, tehetséget valóban eszkatologikus távlatokban kell vizsgálnunk, másrészt Isten országa összefüggésében kell tanítanunk minden ismeretet! Mondhatnánk így is: szakrális pedagógiára van 16 Bódis Ferenc: Valláserkölcsi oktatás és nevelés az egyes tantárgyakkal kapcsolatban: Jézus Krisztus a vallás-erkölcsi nevelés és oktatás elve. 1. köt., Hittani és természetrajzi rész, Ungvár, Un- gmegyei Könyvnyomda, Kreisler Marcell, 1912, 6. 17 Eszenyeiné Széles Mária: i.m., 17. 40 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3
