Sárospataki Füzetek 19. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel

A tehetséggondozás és differenciálás bibliai-teológiai alapjai pedagógiai-pszichológiai kitekintéssel

sara azonban már nem került sor. A programot a fordulat évében 1948-ban leállították, és a roppant értékes vizsgálati anyag zúzdába kerül,f — ha ugyan zúzdába került... A hivatalos magyarázat úgy szólt, hogy „az időközben kötelezővé tett általános iskolai oktatás alkalmas lesz arra> hogy keretében minden tehetséges tanuló kibontakozpassék. Hogy mi lett ebből a „tehetségmentő programból”, azt egy rövid körkép mutatja be alább.

Pillanatkép az ország oktatási helyzetéről egy szigorúan bizalmas irat4 alapján:

Általános iskolák: Elhanyagoltuk népoktatásunkat, az általános iskolának lényegében csak a kereteit teremtettük meg, különösen falun. Nem gondoskodtunk megfelelő mértékben új iskolák építéséről, a régiek javításáról. Az általános iskola felső tagozatában bevezették a szakoktatást, de ezpel egy időben nem gondoskodtunk megfelelő számú és minőségű szaktanárról. A 6.100 általános iskolából mindössze 1970-ben valósult meg szakosított oktatás. A felső tagozatos tanulók 74.5%-a részesül szakosított oktatásban, de csak 40%-át oktatják szakképzettséggel rendelkezőpedagógusok.

Középiskola: Általános gimnáziumaink tárgyi, személyi ellátottsága a régi gimnáziumokkal összehasonlítva rosszabbodott. Gimnáziumi épületeink egy részét a felszabadulás után más célra vették igénybe, a gimnázium terhére fejlesztettük túlzott mértékben a szakközépiskolát. A gimnáziumi tanári kar színvonala a nagyfokú elszivárgás / egyetem, technikum, állami szervek stb. [hozzá kell tennünk: kényszernyugdíjazás, elmozdítás, káderszelekció FNS]/ következében csökkent, különösen a természettudományos szaktanároknál, akiknek képzése 1950 óta csaknem teljesen szünetel.

Egyetemek és főiskolák: A tervek számszerű teljesítése és a nagyszámú, de gyenge előképzettségű hallgatónak az egyetemen való megtartása érdekében lényegében feladtuk a felsőoktatás egyetemijellegét. A középiskolás módszerek elterjedése következtében egyetemeink lényegében magasabb színvonalú középiskolákká váltak. Az oktatómunka középpontjában elsősorban a leggyengébb hallgatók állnak. Ezeket erőltetve, esetleg 4-5 utóvizsga árán viszik tovább. A hallgatók zöme mechanikusan tanul, a tudományokhoz való alkotó viszony, kritikai érzékük nem fejlődik, kevés az önállóság, a tudomány módszereinek elsajátítására való törekvés...

A pedagógus továbbképzésről:.. .Akik a vizsgát nem teszik le, iskolában nem taníthatnak. . ..A továbbképzés legfőbb [!] szempontjai:

1. A marxista-leninista ideológia alapjainak ismertetése.

2. Tudatosítani a Szovjetunió jelentőségét, mint a béke legfőbb őrét.

3. A munkásosztály vezető szerepének tudatosítása, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás iránti szeretet elmélyítése. 2 3 4

2 Harsányi István:Tehetségkiválasztás, tehetséggondozás, in Jancsó Kálmánná, Kelemenné Farkas Márta Korzenszky Richárd: Evangéliumi nevelés. Lélekben és igazságban. A katolikus, a Református és az Evangélikus egyház közös kiadványa. Pannonhalma, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., 1996, 281.

3 u.o.

4 Szigorúan bizalmas jelentés a közoktatás főbb kérdéseiről. MDP Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztály, 1953. október 14. Készült 20 példányban. PIL Farkas Mihály iratai. 276fond 67.csoport 39. őe.

2015-3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 35