Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A patriarcha-történetek homiletikuma
A Patriarcha-történetek homiletikuma A József-történetek ábrázolására jellemző Isten inkognitós jelenléte.24 25 Egészen hasonló módon, mint Eszter könyvében, ahol szintén nem említődik Isten, csak halvány utalással (4,14). Ugyanez jellemző a József történetekre is. József életének nagy mélységeiben ugyan megfogalmazza a szentíró többször is, hogy Urpedig Józseffel volt. ” A testvérek kibékültek egymással. Tisztázódott közöttük az évek óta rendezeden kapcsolat. Ennek kifejtése közben azonban a sorok között megfogalmazódik az is, hogy az ember sorsának alakulásában szerepe van Isten cselekvő kezének. Bűnük lelepleződését úgy fogalmazzák, pírra nsd D’n'bxn, azaz „Isten megtalálta a M«/”(44,16). Vagyis kereste. Amikor ez megtörtént, emberi síkon is helyreállt a kapcsolat.23 Ez a másik fontos mondanivaló, amit az elbeszélés elmond. Grüsemann úgy fogalmaz, hogy a megoldás József kiemelt uralkodói szerepe elismerésének bázisán nyugszik.26 Amit József testvérei e harmadik nagy egység elején elutasítottak, azt a József- törté24 Ha a József-történetet és Észter-történetét alapvető vázára szűkítjük, több hasonlóságot is kimutathatunk, melyek Mózessel összefüggésben az exodus történethez pontosan találnak. • Egy zsidó ember idegen uralkodó udvarában magas pozícióban van. Józsefre, Mózesre és Eszterre egyaránt igaz tétel. • A magas pozíció elnyerése az adott történelmi helyzetben nem természetes egyik esetben sem: Mózes kegyvesztett menekülő, József rabszolga idegen országban, Eszter deportált zsidó. • Honfitársai bajban vannak, de ő (József, Mózes és Eszter) megszabadítja őket. • Józsefet csak a trón választotta el a fáraótól (1 Móz 41,40), Mózes a fáraó udvarában nevelkedett, Eszter szintén nagy hatalommal bíró személy. ■ József és Eszter a hatalmát népéért használta, miként Istentől kapott megbízatását Mózes is. Ez az Isten hatalmára való finom utalás Isten inkognitós jelenlétét fejezi ki. Ugyanaz a szabadító Isten van jelen az exodus-történetben, mint a József-történetekben vagy a perzsa király udvarában. Az exodus-történetben mindenki számára nyilvánvaló módon, a másik kettőben rejtetten, inkognitósan: a hit számára. E tekintetben a József-történetek és az Észter-történet azonos. Ha időrendbe helyezzük az eseményeket, így vázolhatjuk: A József-történetekben - különösen az 1Móz 37-ben - az Istennel való közösség preeambulumát találjuk. Olyan, mint egy monumentális zenei mű nyitánya. Sejteti, ami következik, de a sejtésben olyan finom utalások rejtőznek, melyek a későbbiekben felerősödnek és önálló motívummá, meghatározó dallammá lesznek. Az exodus-történet az explicatio, mely érthetővé teszi azt, ami elébb még csak sejtés volt. Isten hatalmát szemmel láthatóvá és megkérdőjelezhetetlenné teszi, ami az emberből hódolatot vált ki, nagycsaládok laza szövetségéből népet formál, az eseményből ünnepet fundál. Végül pedig az Észter-történet és a József-történetek írója a hit látására bízza, hogy aki olvassa, fedezze fel az eseményekben Isten inkognitós hatalmát akkor is, ha a dolgok alakulása nincs direkt módon Isten nevéhez kötve. Nem az a döntő, hogy mi történik az övéivel, hanem az, hogy ami velük történik, miképpen hat rájuk. 25 Amiképpen a bűn kettős síkon fejti ki hatását - lázadás egyfelől Isten ellen, másfelől az embertárs ellen -.akként a bűn megtorlása is kettős fronton történik. Deutero-Ézsaiás azt mondja: „bűne megbocsáttatott"- azaz Istennel szembeni vétke eltöröltetett -,„vége van robotszolgálatának," azaz büntetése politikai síkon véget ért (Ézs 40,2). 26 Grüsemann, Frank: Der Widerstand gegen das Königtum, Die antiköniglichen Texte des Alten Testaments und der Kampf um den früheren israelitischen Staat, Wissenschaftliche Monographien zum Alten und Neuen Testament 49, Neukirchener Verlag Neukirchen-Vluyn, 1978.147. 2015 - 3 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 29
