Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A patriarcha-történetek homiletikuma
Fodor Ferenc netben a vadászatból élő Ézsau életvitele háttérbe szorul a földművelésből élőkével szemben. Versengés az áldásért. — Ebben foglalható össze Ézsau és Jákob története. A 27. fejezetben aj ősrégi gyakorlatra emlékezik, midőn az elmenő nemzedék képviselője továbbadja az életerőt — az áldást — a következő generációnak, megteremtve általa közöttük a folyamatosságot. A testi és szellemi javakat ekkor még egynek tekintették. Ezért része az áldás továbbadásának a cselekmény és a szó. Később a nr'~ (áldás) vallási, a mb a (elsőszülöttségi jog) pedig profán családjogi kifejezés lett, ám itt a haldokló atya áldásában még egynek számított. Az itt maradó a haldokló végakaratát azzal erősítette meg, hogy kezével „csípőjét” (a ip’ combot, a nemi szerv tájékát13 jelenti; v. ö. lMóz 24,2; 47,29), az élet forrását érintette. A sorsot meghatározó atyai áldás az elsőszülötteknek járt, nem lehetett több gyermek között megosztani — hiszen többről volt szó, mint puszta jókívánságról14 —, mert az elsőszülött az apa életereje zsengéjének számított. Mivel életerő továbbadásáról volt szó, nem lehetett visszavonni sem (lMóz 27,34-35). A nana tehát az ember derék voltát, képességét célozza, a sikerét is magában foglalja. Ringgren szerint az áldás nem önálló „nagyság,” hanem benne az ember mindig Isten ajándékát látja. Senki sem hordozza az áldást önmagában. Isten áldása az, ami az ember munkáját eredményessé teszi (pl. Zsolt 127,1 k.).13 16 Ma nem áldásról, hanem előmenetelről, sikerről szokás beszélni. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a siker: „alkotással, magatartással kivívott tetszés. ’46 A siker sajátosan emberi kategória és megfogalmazás. Az áldás ehhez képest más.17 Wester13 Koehler, Ludwig & Baumgartner, Walter: Lexicon in Veteris Testamenti libros, E. J. Brill 1958.405. 14 Leeuw van der, G.: Phänomenologie der Religion, 4. Auflage, J. C. B Mohr (Paul Siebeck) Tübingen, 1977. 59 § 1.465. 15 Ringgren, Helmer: Israelitische Religion, 2. Auflage, Verlag von Kohlhammer, Stuttgart-Berlin- Köln-Mainz, 1982.129. 16 Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó Budapest, 1975.1206. 17 A héber szótárak különbséget tesznek két gyök - pia I. kai 'térdelni' (Zsolt 95,6; 2Krón 6,13) és hi '(tevét) megpihentetni (tkp. »letérdepeltetni«)' (1 Móz 24,11) és pia II. 'megáldani'- között. Ehhez jön még a nana ('tó,"medence') főnév (2Sám 2,13; 4,12; 1 Kir 22,38; Ézs 7,3 stb.), melynek a -pa I. vagy -pa II. gyökkel való kapcsolata tisztázatlan. Kérdéses az is, hogy a pia I. és-pa II. vonatkozásában ugyanazon gyökre vezethető-e vissza etimológiai kapcsolat. Részletesebben Id.: Botterweck, Johannes G. & Ringgren, Helmer (hrsg.): Theologisches Wörterbuch zum Alten Testament, I. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz, 1973.808. kk. A gyök pia 'térd'főnévvel való kapcsolata is tisztázandó. Ez is összefügg azzal, hogy a pia I. és pia II. közötti összefüggés vitatott. Jób 3,12 értelmezése kapcsán Dtthmemlékeztet arra, hogy az újszülött gyermeket az apa (lMóz 50,23) vagy más személy (1Móz 30,3) a térdére vette, ezáltal elkötelezte magát, hogy a gyermeket felneveli. A szokás arra az időre emlékeztet, amikor az apa azáltal döntött a gyermek elhagyása, sorsára hagyása felől, hogy nem vette karjára vagy térdére, nem adta át az anyának vagy a dajkának (in: Duhm, Bernh.: Das Buch Hiob, Kurzer Hand-Commentar zum Alten Testa ment, Verlag von J. C. B. Mohr (Paul Siebeck) Freiburg, Leipzig und Tübingen 1897.21.). Gesenius a pia szó magyarázatánál így fr: „bei den Hanägu steht d. Mutter während d. Geburt; zwei Frauen stützen sie unter d. Armen, u. d. Mann der vor ihr hockt, empfängt d. Kind auf seine Knie" (in: Gesenius'Wilhelm: Hebräisches und aramäisches Handwörterbuch überdas Alte Testament, unveränderter Neudruck der 1915 erschienenen 17. Auflage, 26 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015 - 3
