Sárospataki Füzetek 19. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Elengedhetetlen részletek a megértés szolgálatában
Enghy Sándor fejezi ki az igei forma. Ha ennek fényében állítjuk fel az eseménysort, akkor a Préd 12,14-ben ott az első 1 (UWOXI). Ennek üzenete, hogy YHWH mindent előhoz ítéletre, még akkor is, ha az rossz. Öróla szólnak ezek a történetek valójában, ha O nem is kimondottan része az eseményeknek (N2' — Préd 12,14). A Hif. igetörzs Ót állítja középpontba, aki az események alanya lesz Eszter könyvében is. Vele kapcsolatban azt kell pont megérteni (jiqtól), hogy Ö akkor is jelen van mindenekben és felhozza napját, amikor nem látszik jelenléte (X3' — 1 nélkül - Préd 12,14). Nem része közvedenül az eseménysornak abbén a tekintetben az sem, hogy a bölcsek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai, melyek egy pásztortól adattak (lini - 12,11). Mert mindez csak háttérinformácó a közveden eseménysoron kívül. Az viszont nem lehetett mellékes a rabbinikus összefüggések felállítóinak Eszter könyve kánom helyének megállapításakor, hogy az eseménysor két 1 — os formája szerint a nagyon pontos figyelésre és tudakozódásra vonatkozik Vagyis a prédikátor bölcs volt, a népet tudományra tanította, mérlegelt és körültekintően tudakozódott ppH' - 12,9). Talán mindennek megfontolására figyelmeztet Eszter könyve első szava alatt a választó hangsúlyjel: 'jVl (1,1). A ' a történet folytatását jelzi: YHWH ítéletre vonja a rosszat (üti "C NI -Préd 12,14) Eszter történetében is. O nem nyáltan vesz részt a történtekben (N2' — Préd 12,14) Eszter körül. A tanítások egy pásztortól adatnak (I3PQ — Préd 12,11), és végül kiderül majd, hogy minden arra a Pásztorra mutat, aki nem felejd el övéit. A háttérinformácók szerint Ö közvedenül nincs jelen az eseményekben, de aki figyel és tudakozódik (“lpm TTK' - Préd 12,9), az Eszter korában is eleget tud róla, és hozzá hű maradhat. Eszter nemzedéke valójában egy eseménysor része minden történéssel, melyek szabadításba torkollanak, de maga a könyvben foglalt történet mégis elválik részleteivel más korszakoktól 'ÍT1 (1,1), és külön üzenetet hordoz sajátos körülmények között, nem olvadva bele általánosság szintjén a szürkeségbe. A 1 a történet folytatását jelzi, de a tifhá’14 mint választó akcentus megállásra készteti az olvasót. Talán azért, hogy külön koncentráljunk arra, ami itt következik a szabadítás történetének egy külön kezdetén, szem előtt tartva azt, Aki ott is pásztorolja nyáját, ahol az majd nem lesz ládiató a színfalak mögött. Természetesen a múnachi a 'T- alatt már SÍÍTUÍÍnK-hoz köti a történésnek ezt a konkrét with its past tense function that it was even used at the beginning, or at least at the relative beginning . of some narratives And even at the beginning of a book; Josh, Jdg, ISm, 2Sm, Ru, Esth, Ne begin with w”. P JOÜON, T. MURAOKA, -4 grammar of biblical Hebrew Roma, 2006 361. Tehát általában a2 elbeszélés qatallal kezdődik (történeti perfektum) és wayyiqtollal folytatódik, s ezt ha szükséges, más wayyiqtol formák követik ... A wayyiqtol forma azonban olyan szorosan kapcsolódott adott esetben a múlt idejű jelentéshez, hogy elbeszélések kezdetén, vagy legalábbis relatív kezdetekor is használták ... még Józsué könyve, Bírák könyve, Sámuel első és második könyve, Ruth könyve, Eszter könyve, Nehémiás könyve elején is a ’irt -vei. 14 „tiphá”- Biblia Hebraica: quinta editione cum apparatu critico novis cutis elaborato / 18 General introduction and rtira Megilloth r« Ruth BTBb tb Canticles rbnp Qoheleth ~r-x Lamentations -nsü Esther. J. de Waard, P. B. Dirksen, Y. A. P. Goldman, R. Schäfer, M. Saebo Stuttgart, 2004. xcrx 18 Sárospataki Füzetek 19. évfolyam 2015-1
